Századok – 1983

TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség esetére szóló kötelező' biztosítás és a munkanélkülisegély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon 741

A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS AZ ELLENFORRADALMI MAGYARORSZÁG 767 nek ez idő szerint folyó ankétszerű tárgyalására a székesfőváros tanácsát is meghívtam", remélhetőleg rövid időn belül a törvényhozás elé terjesztheti. A statisztikai összeírást a munkanélküliekről a biztosítás törvénybe iktatása utáni időre halasztotta, mivel a Jelen­legi adatfelvétel megbízhatatlansága miatt" a statisztikai felvétel nem járna sikerrel. Közölte a miniszter, hogy a lakásépítési akciót, a rendelkezésére álló hitelkeretek erejéig 1926 tavaszán megindította, és ennek keretében több bérházat építenek Budapesten. Tájékoztatta továbbá arról is, hogy az 1926. február 14-én kelt 100/1926. sz. rendeletével megindított bérházépítési akció keretében, magánházak építésének támogatására Buda­pesten 100 milliárd, vidéken pedig 30 milliárd korona állami építkezési kölcsönt enge­délyezett, amelyből Budapesten 38 bérház, vidéken pedig 26 bérház fog felépülni. Közölte még, hogy a munkanélküliek részére a kért 6 milliárd korona segélyt, amelyet a főváros megelőlegezett, nincs módjában az állami költségvetésből visszatéríteni, a belügy­miniszter azonban engedélyezte, hogy a főváros a 6 milliárd koronát saját költségvetésé­ből munkanélküli segélyre fordíthassa.11 0 A fővárosi törvényhatósági bizottság határozatát követően a szakszervezetek is újabb akciót indítottak a munkanélküliség elleni kötelező biztosítás bevezetése és a munkanélküliek megsegítése érdekében. A Szakszervezeti Tanács 1924. december 14-én gyűlést hívott egybe a Kertmunkások Szövetsége helyiségébe, ahol többezres tömeg gyűlt össze. A tömeggyűlésnek az volt a célja, hogy nyomást gyakoroljon a munkaügyi minisz­terre és a kormányra, hogy a munkanélküliség elleni biztosítás törvénytervezetének tárgyalását ne halasszák tovább, hanem terjesszék a parlament elé. A szónokok hang­súlyozták, hogy a törvénytervezet már egy éve elkészült, de mégsem terjesztette a kormány a nemzetgyűlés elé, mondván, hogy a „szakértő kiválóságok" tanulmányozzák a tervezetet. Ezek a szakértő kiválóságok, ahogy a Szakszervezeti Értesítő gúnyosan meg­jegyezte, a mezőgazdasági érdekképviseletek harcos vezetői voltak.11 1 A tömeggyűlés határozatot fogadott el, amit megküldtek a népjóléti és munkaügyi miniszternek. A határozat szemrehányást tett a kormánynak, amiért a biztosítás törvény­tervezetét nem terjesztette a törvényhozás elé, és semmit sem tett az egyre növekvő számú munkanélküli nyomorának enyhítése érdekében, továbbá, hogy nem foglalkozik a munkanélküliség megelőzésének kérdésével sem, nem biztosít munkaalkalmat a munka­nélküliek részére.11 2 A gyűlés résztvevői figyelmeztették a kormányt a fentiekből szár­mazó következményekre, és követelték, hogy a kormány azonnal kezdjen hozzá a városokkal együtt a munkaalkalmak szervezéséhez, adjon munkanélküli segélyt a biz­tosítás bevezetéséig a munkanélkülieknek. A Szakszervezeti Értesítőnek egyik számában a cikk írója azzal fenyegetődzött, hogy a közel 30 ezer fős munkanélküli szakszervezeti tag és az ennél is több szervezetlen munkanélküli „egy szép napon megunja a nyomort, és megkerüli a felelős vezetőit, és maga veszi kézbe a nyomor alól való felszabadulásának az irányítását".11 3 Vagyis a szakszervezetek már nem tudják sokáig kézben tartani a I 10 Fó'v. Lt. IV. 1428. Politikai iratok gyűjteménye. Polgármester IX. ü. o. 1923-1926 39 dob. 071715/1926. ikt, Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter levele Budapest Székesfőváros Közön­ségéhez. II 'Szakszervezeti Értesítő XXIII évf. 1. sz. 1926. jan. 1. A munkanélküliség ügye. 112 Uo, 1 1 'Szakszervezeti Értesítő XXIII. évf. 3. sz. 1926. márc. 1. Munkanélküliség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom