Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség esetére szóló kötelező' biztosítás és a munkanélkülisegély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon 741
A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS AZ ELLENFORRADALMI MAGYARORSZÁG 763 kerül, ugyanakkor saját munka nélküli tagjaik is cselekvésre ösztönözték őket. A keresztényszocialista Országos Szakegyesületek Szövetsége vezérlőbizottsági ülése 1925. július l-re, a munkanélküliség ügyében, rendkívüli kongresszust hívott egybe. A kongresszus előadója Székely János volt államtitkár, a szövetség elnöke volt, aki részletesen ecsetelte a munkanélküliség rohamos növekedését, a munkanélküliek szomorú helyzetét.8 7 Szólt a külföldre távozott munkásokról, a külföldi kormányok intézkedéseiről a munkanélküliséggel kapcsolatban. A kormánnyal kapcsolatban kifejtette, hogy nem csinál a munkanélküliek érdekében semmit, nem ad munkanélküli segélyt és végül megállapította, hogy ebben a kérdésben is az arany középút érvényesül „a tőkét nem bántja, a gyengét nem segíti".8 8 Székely Jánosnak az a megállapítása, hogy a kormány politikájában az arany középút érvényesült volna, nélkülözi a valóságot. A kormány azzal, hogy a törvény bevezetését halogatta, egyértelműen a nagytőke osztályérdekét szolgálta, mivel mentesítette őket a szociális terhek egy részének viselésétől, és lehetővé tette számukra a még munkában álló munkások fokozottabb kizsákmányolását. A kongresszus javasolta a kormánynak, hogy tegyen intézkedést a munkanélküliség normális körülmények közé szorítása érdekében. Mind a szónok, mind a kongresszus határozata a kormánynak adresszálta a szemrehányásokat és a kívánságokat, és csak félénk javaslatot tett a munkáltatók megrendszabályozására, a terhek viselésébe történő bevonásukat pedig fel sem vetette.8 9 Az országos kongresszus határozatában az építkezések megindítását, az állami üzemek foglalkoztatottságának növelését, nagyobb kereskedelmi forgalmat biztosító vámpolitika bevezetését, hitelnyújtást a kisiparnak, a munkanélküliség esetére szóló biztosítás törvénybe iktatását, a felmondási idő felemelését, a munka jogát szabályozó törvény megalkotását, a külföldiek foglalkoztatásának megtiltását, a túlórázások ellenőrzésére paritásos bizottságok létrehozását javasolta a kormánynak.9 0 A közvélemény további puhítása és a tőkések ellenállásának gyengítése, az állami intézkedések meggyorsítása érdekében a kormánytisztviselők sajtókampánya is folytatódott. A sort 1925 áprilisában Godányi Zoltánnak, az Országos Munkásbiztosító Pénztár számtanácsosának cikke nyitotta meg, amely a munkahiány esetére szóló biztosítás Angliában történő megvalósításának eredményeit ismertette. A cikkíró pozitívan foglalt állást a biztosítás mellett, és részletesen ismertette a biztosítási járulék nagyságát, a segély nagyságát, és a terhek megoszlását a kormány, a tőkések és a munkavállalók között.9 1 A Munkanélküliség Elleni Küzdelem Magyarországi Egyesülete 1925. november 29-én tartotta 15-ik közgyűlését, ahol Földes Béla ny.miniszter és Pap Dezső helyettes államtitkár nagyszabású előadásban értékelte a magyarországi munkanélküliség elleni küzdelem eredményeit és hiányosságait, összehasonlítva a külföldi eredményekkel. Földes Béla optimista hangot ütött meg a munkanélküliség esetére szóló biztosítás kérdésében, amely szerinte hamarosan bevezetésre kerül Magyarországon is, mivel csak apróbb technikai 87 Vas és Fémmunkások 5. évf. 7. sz. 1925. július. A munkanélküliség gazdasági életünk legnagyobb betegsége, amelyet sürgősen meg kell gyógyítani. 8 8 Uo. 8®Uo, 90 Uo. 91 Munkaügyi Közlöny XXII, évf. 7-8. sz. 1925, ápr. 3. A munkahiány esetére szóló biztosítás kérdése Angliában.
