Századok – 1983
FOLYÓIRATSZEMLE - Löw; Richard: Hogy hullott szét a "kis Internacionálé"? 706
706 FOLYÓIRATSZEMLE A Roosevelt- és a Taft-kormány — aggódva a hazai faji problémák, a Libériát fenyegető veszély miatt és egy új külpolitikai irányt kidolgozva, aktívabb Afrika-, illetve libéria-politikát folytatott. Noha az amerikai beavatkozás újra biztosította az amerikai-libériai közösség függetlenségét, nem változtatott az afrikai néprétegek alávetett, gyarmati helyzetén. (Diplomatic History, Vol. 5. No. 3. Summer 1981. 221-243.1.) „ „ LÖW, RICHARD: HOGY HULLOTT SZÉT A „KIS INTERNAdONÂLÉ”? Az osztrák szociáldemokrácia nemzeti kérdésben elfoglalt álláspontját eleinte „naiv kozmopolitizmus” jellemezte, ahogyan azt Otto Bauer írta. A nemzetiségi harcokat tisztán polgári ügyként kezelték, melyekkel a munkásosztálynak nem kell törődnie. A nemzeti eszmerendszer helyébe egy humanisztikus színezetű világpolgárság s valamennyi proletár testvériesülésére való felhívás lépett. A hainfeldi pártkongresszus elvi nyilatkozata is csak egy rövid mondatot tartalmaz a nemzeti kérdésről, melyben az ausztriai szociáldemokrata párt magát internacionalista pártnak nyilvánítja, s általában elutasítja a nemzeti előjogokat. Viktor Adler igyekezett a nemzeti kérdést lehetőleg kikapcsolni a vitákból. Ez a magatartás megfelelt az osztrák-német munkásság relatív nemzeti közömbösségének, mely a németség ausztriai domináns szerepével magyarázható, s mindig egy bizonyos német fensőbbségi érzéshez kapcsolódott. A nemzetiségek szerinti szervezeti elkülönülés már korán megindult: a cseh-szláv szociáldemokrácia, mely az osztrák-német mellett az egyetlen említésre méltó szervezettel rendelkezett, gyakorlatilag már a hainfeldi kongresszus óta önálló volt. Külön cseh és német szervezetek alakultak, a vegyes struktúrák létehozása elől kitértek. Formálisan azonban csak 1897-ben jött létre a „kis Internacionálé”. Ekkor teljesen föderalizálták a pártot: a különböző nemzeti pártok képviselői minden második évben általános kongresszuson találkoztak, s volt egy közös végrehajtó szerv. Az osztráknémet párt privilegizált helyzete továbbra is megmaradt: a nemzetközi párt tulajdonképpeni vezetése egy állandó bizottság kezében volt, mely a közös végrehajtó szerv Bécsben lakó tagjaiból állott, s melyben a németek természetesen többségben voltak. Mindazonáltal a 90-es években még a nemzetközi szolidaritás gondolata érvényesült: az 1897-es nemzeti villongások idején a német és a cseh munkásság is élesen fellépett a nemzeti gyűlölködés szítói ellen. A szervezeti szakadás a szakszervezetekben kezdődött: 1897-ben külön cseh szakszervezeti bizottság jött létre. A közös cseh-német fellépést nehezítette az a tény, hogy Csehországban a német burzsoázia erős pozíciói miatt az osztályharc gyakran nemzeti színezetet kapott. A nemzeti ellentétek kiéleződésére az osztrák szociáldemokrácia külön nemzetiségi program, az 1899-es brünni program kidolgozásával reagált. A nemzeti kérdés nyelvi és kulturális vonatkozásainak kiemelése, a fennálló politikai határok érintetlenül hagyása miatt a párt a „birodalomfenntartó erők” sorába lépett. A számtalanszor proklamált nemzetközi szolidaritás mellett azonban egyre inkább tért nyert a saját nemzet uralkodó osztályával való kulturális és nyelvi közösség tudata. A munkásmozgalom kebelén belüli szakszervezeti vita hamarosan politikai térre terelődött: a bécsi szociáldemokrata vezetők nem támogatták a csehek igényeit, hogy a Bécsben élő csehek külön iskolát kapjanak, s a választásokon külön képviselőjelöltet indítsanak. A választójogi reform után a Birodalmi Tanácsba bekerült 89 szociáldemokrata képviselő közösen lépett feL 1910-re megváltozott a helyzet, német és cseh szociáldemokraták egyre több vitába keveredtek egymással. 1911-re Otto Bauer kénytelen volt megállapítani, hogy a közös párt 1905 óta gyakorlatilag nem létezik, nincs osztrák szociáldemokrácia, csak német, cseh, lengyel, rutén, délszláv és olasz szociáldemokráciák, melyek laza szövetségben állnak egymással. Egy csehországi szakadár csoport elismerése fölötti vita miatt pedig 1911-től a cseh-szláv szociáldemokrácia nem ismerte el többé a közös végrehajtó szervet.