Századok – 1983
TÖRTÉNETI IRODALOM - Hoor; Ernst: Erzherzog Johann von Österreich als Reichsverweser. Der unveröffentlichte Briefwechsel mit Felix Fürst zu Schwarzenberg aus den Jahren 1848 und 1849 Osm.: Erdődy Gábor) 684
684 TÖRTÉNETI IRODALOM A bibliográfiai adatok sem mindig teljesek; az irodalomjegyzékből kimaradt Lipszky János több ízben is hasznosított munkája, a 19. század első évtizedében közreadott első teljes hazai helységnévtár vagy dr. Antonin Rrofous (Mistni Jména v Cechach — Csehországi helynevek - I-IV, Praha, 1947-1957) kézikönyve. Ez utóbbi nálunk kevésbé ismert, itt a könyvészeti adatok megadása elengedhetetlen lenne. A származási helyre utaló nevek táblázatával (83-115. old.) kapcsolatosan kiegészítésül megjegyzem, hogy a szerző által azonosíthatatlannak jelzett Michelstatter név (99. old.) nagy valószínűséggel feloldható. Ez a mai Nyugat-Németországban fekvő Michelstadt nevéből származik. A 14 000 lakosú település Majna-Frankfurttól 72 km-re délkeletre, Odenwaldban, a Mümling folyó völgyében, régi kereskedelmi utak metszéspontjában terül el. Első okleveles említése 815-ből. Az is hiányérzetet okoz, hogy a dolgozat a címében megfogalmazott törekvés ellenére sem ad teljes képet, alapvetően a 18. számad második harmadának még spontánnak tekinthető névadási gyakorlatát vizsgálja. Bár többször is szól a korábbi állapotokról, érdemben nem említi, illetve elhanyagolhatónak tekinti azt a tényt, hogy Magyarországon, főleg a hódoltsági korban, de szórványosan később (sőt már előbb!) is számos keleti rítusú zsidó települt; ezek névadási gyakorlata egyrészt ibér félszigeti hagyományt is megőrzött, másrészt a muszlim világban dívó szokásokhoz hasonuló formákat öltött. (A 16-17. századi magyarországi zsidóság java része Budán és más hódoltsági területeken élt. A budai zsidók a kor leggazdagabb és legnépesebb hazai hitközségét alkották, számuk 1580-ban 800 körül volt, majd a századvégi hanyatlás után 1686-ra az ezer főt is meghaladta. A szefárd (spanyol) zsidók a hitközség mintegy harmadát tették ki éles nyelvi és szokásbeli elkülönülésben askenázi (német) hitsorsosaiktól. Külön csoportosultak a szír zsidók, akiknek rítusa mind az askenázitól, mind a szefárdtól eltérő volt.) Célszerű lenne a tanulmány bővítése a hódoltsági területeken élt zsidóság speciális névadási gyakorlatának elemzésével. Az elmúlt húsz évben e területen is jelentékeny adatfeltárás, -közlés történt. (Legutóbb Vass Előd rajzolta meg a török uralom alatt élő zsidók életkörülményeit, összefoglalva az idevágó irodalmat is — Zsidók a hódoltságkori török forrásokban; Oklevéltár XVIII/1980, 11-30. old.) * Fenti észrevételek nem érintik a munka lényegét. A tanulmány a magyarországi zsidóság névrendszerének történeti taglalásával, a megfelelő etnikai, társadalmi, gazdasági összefüggések vetületében ábrázolt névadási szokások módszeres elemzésével példát mutatott a hagyományos vizsgálati területek bővítésére, új szempontokkal gazdagítva nem csupán a nyelv-, de a történettudományt is. Eredetisége folytán a dolgozat nélkülözhetetlen a néprajz, a család- és népiségtörténet kutatói számára, és jó ideig minden további ilyen irányú vizsgálat alapjául és kiindulási pontjául szolgál. Külön érdeme, hogy felhívja a figyelmet a világviszonylatban is egyedülálló gazdagságú (és méretű) Oklevéltár anyagának komplex kutatási lehetőségeire és szükségességére. Csak remélni lehet, hogy mihamarabb sor kerül a mű bővített, szélesebbkörű hozzáférhetőséget biztosító újbóli megjelentetésére. Haraszti G ö ERNST HOOR: ERZHERZOG JOHANN VON ÖSTERREICH ALS REICHSVERWESER DER UNVERÖFFENTLICHTE BRIEFWECHSEL MIT FELIX FÜRST ZU SCHWARZENBERG AUS DEN JAHREN 1848 UND Í849. österreichischer Bundesverlag Wien 1981. 244 I. JÁNOS FŐHERCEG MINT BIRODALMI KORMÁNYZÓ. KIADATLAN LEVELEZÉSE HERCEG FÉLIX SCHWARZENBERGGEL 1848-49-BEN A frankfurti nemzetgyűlés 1848. június 29-én a liberális politikusként számon tartott János főherceget, a Habsburg-uralkodócsalád tagját bízta meg Németország ideiglenes központi hatalmának vezetésével. A birodalmi kormányzó jogkörét meghatározó, a megelőző napon elfogadott törvény
