Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Király Péter: A pesti görögök nyelvi vitái 600
A PESTI GÖRÖGÖK NYELVI VIT Al 607 Valachica celebrentur; differentiam inter hanc et suum Nativum idioma non e//e majorem, quam inter Modernam Graecam et Hellenicam, vel inter Vulgaram Illyricam et antiquam Slavicam, in qua a Saeculis Sacra celebrantur. Quali proinde cum fructu novum Idioma Graecum vel modernum Serbicum loquentes Chri/tiani Sacris Dialectu Hellenica, vel Antiqua Slavica celebrari con/vetis intere//e solent, aequali cum Devotione etiam In/tantes prae/ertim faeminas et proles, Graecam Lingvam non callentes, S. Lÿturgiam in Lingva proprie dicta Valachica, quae a suo Nativo idiomate tantum majori Culturae gradu di/crepat, exaudire po/se ..... cum pono manife/tum sit, Valachos continuo intentionem suam eo directam habui/Je, ut cum tempore suae Nationis Parochum introducant, qui Munia Parochialia et Functiones Sacras, adeoque, ut prudenter conjici debet, Lÿturgiam etiam non in Graeca, quam plerique suorum non intelligunt, sed eadem Valachica, in qua a Saeculis Sacra in hoc Ritu celebrantur, quae a suo Vulgari Idiomate non magis differt, quam Vulgaris seu Graecorum, seu Serborum a cultiori Graeca, et antiqua Slavica, in quibus Sacra celebrari solent, peragat;...” (No 15). 4. A pesti görög egyházközség istentiszteleti és oktatási nyelvének kérdéseivel Ausztria-Magyarország szinte valamennyi intézménye foglalkozott: az udvar, a Magyar Királyi Kancellária, a Magyar Helytartótanács, a Királyi Tanulmányi Főbizottság, az egyházmegyei püspökség, Pest vármegye Tanácsa stb. Ennek alapján azt hihetnők, hogy nagy tömegeket képviselő közösségről van szó. Ellenkezőleg: a pesti görög nem egyesült egyházközség 1789-ben mindössze 900 főt számlált, a legtöbben a tulajdonképpeni görögök voltak, míg a vlachok kevesebben, de ebből csak 600 lélek látogatta a templomot. Vö.: „Ex Conscriptione . . . patet, Familias Graecas, et Valachicas non plures Pestini existere, quam 70. Animas vero 466...” (No 1); „...die in Pe/th vorhandene Griechi/che nicht unirte Gemeinde ... aus 179 Familien und 620 Seelen be/tehen ... aus 179 Haushaltungen und 620 Seelen Be/tehenden Gemeinde ...” (No 3); „ ... Bey gegenwärtiger Unter/uchung fanden /ich hieher gehSrige Griechen, Wallachen und Arnauten ... Bulgaren... Familien 179, Seelen 620__; hier... be/chriebenen Griechen, Wallachen, und Bulgaren, welche unter den Namen Griechen... Daß ein Hundert Siebenzig Neun Haushaltungen, und re/pective Familien ffir /ich und ihre Angehörigen /o Sechs Hundert Zwanzig Seelen ausmachen...” (No4); „...für 900 Seelen, von welchen kaum zwey Drittheile dem Gottesdien/te auf einmal beywohnen...” (No 6); „[Die Griechen] 49 Hafi/er und 111 Familien..., [die Wallachen] aber nur 27 HaS/er und 52 Familien zthlen ...” (No 9). Ez adatok láttán felmerül a kérdés, miért foglalkoztak ennyire széles körben és ilyen magas helyeken e nyelvek kérdéseivel? Véleményem szerint egyrészt azért, mivel a „görögök” jelentős gazdasági szerepet játszottak az ország életében, másrészt — és mindenekelőtt — azért, mivel a felvilágosodás és a nemzeti ébredés korszakában (18. század vége — 19. század eleje) a nyelv fontos szerepet töltött be, s az állam irányító szervei a felvetődő nyelvi kérdések megoldására törekedtek. így volt ez az általunk tárgyalt esetben is. Stratimirovié, aki a megbékélés útját kereste, mindkét fél számára elfogadható álláspontot igyekezett kialakítani: azt javasolta a Helytartótanácsnak, hogy a pesti görög egyházközségben a görög és a vlach nyelvet felváltva használják. Vö.: „Quemadmodum itaque de hac di/po/itione et Ordinatione mea et Convocatos Utriusque Nationis Deputatos ad colendam mutuam harmoniam ac pacem 7»
