Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Király Péter: A pesti görögök nyelvi vitái 600
604 KIRÁLY PÉTER eatenus emanatas, non de solis Graecis, sed junctim cum Valachis, ut vel adnexae Copiae perhibent, sonare; per con/equens Graecos solos pro principalibus Ecclesiae Fundatoribus et Acqui/itoribus haberi nequire ..(No 15). A macedo-vlachok egyik sérelme nyelvi volt, nevezetesen az, hogy a pap, az istentisztelet (a liturgia és egyéb aktusok), a tanító görög nyelvűek voltak. Vö.: „ ... Verum re/pondent ad haec Valachi:... inter se coaluerint, ut duos a//umant Parochos, quorum alter Graeca, alter Valachica Lingva Sacra perageret. Quare etiam Anno 1795° communibus utriusque Nationis Votis coalitum fuit, ut praeter jam praeexi/tentem Graecum adhuc unus Valachicus, cum Graeco eadem praerogativa, Activitate, et proventibus gavisirus Parochus scopo eo inducatur, ut utraque unum saltem Corpus con/tituens, Natio a suo Nationali Graeco et Valachico Pastore in duabus Linguis pa/ci po//it.” (No 15). S hogy a görög istentiszteleti nyelvre vonatkozó passzus csak később került be az egyezmény szövegébe. Vö.: „... Clarum tamen sit, quod in Conventione Anni 1795 nulla praetensae per Graecos restrictionis facta fuerit mentio, verum in fine po/t punctum conclu/ivum, et ab/que nexu cum praecedentibus longe tardius addita con/piciatur clausula: Actus Ecclesiae Hellenice legendos effe, innuens.” (No 15). Stratimirovic a görögök és vlachok egyesülését nyelvük különbözősége miatt nem tartotta hosszúéletűnek. Vö.: „...dum quae/üo de Separatione Graecorum a Communitate Serbica Pe/tien/i agitabatur, Dioece/ano Buden/i — qui jam tunc separationem talem vel maxime ea ex reflexione, quod praeviderim, inter Graecos et Valachos Unionem diu haud duraturam, sed ob diver/itatem Linguarum serius ocÿus Lites inter eos exorituras, di/vavi.. .** (No 15). S valóban, a vlachok annak hangoztatása mellett, hogy ők a görögöt nagy szorgalommal megtanulják, egyben azt is elmondják, hogy sok asszony és gyerek görögül csak gyengén tud. Vö.:........Ad/int tamen in sui gremio Majori Numero Mulieres et Proles, quae nullam Linguae Graecae cognitionem habent...; et licet certum sit, Graecos Valachicam lingvam non intelligere, eum tamen aeque verum sit, quod neque Valachi Lingvam Graecam secus intelligant, ni/i eam peculiari studio di/cant...” (No 15). A levéltári anyagban a vlachok két csoportjáról esik szó, ezek: aj a macedovlachok vagy cincárok (a pesti vlachok) és b) a bánáti (avagy kara-vlachok) és erdélyi vlachok,7 Vö.: a) „Fassionen Der... Griechen, Wallachen, und Bulgaren... Amauten .. .„ (No 4); „ . . . Kirchen-Mitglieder Mazedoni/ch—Wallachi/cher Nation .. (No 7); „Ad Instantiam hujatum Civium Macedonico-Valachicae Nationis.. . . . neque omnino tunc seu de Macedonico- seu Carra-Valachico Idiomate mentio facta exstitit...” (No 8); „Mazedoni/che Wallachen, oder hier im Lande /ogenannte Zinzaren” (No 13); b) ........Die Wallachen in der Wallachey, Moldau, Banat und 7 A vlach népcsoportokra vö. M. Filipovic: Cincari (Aromuni) - in „Enciklopedija Jugoslavije” 2. Zagreb, 1956, 378-380; Petar Skok, Vlah — i. m. 8.1971, 514-516 (mindkét szócikknél 1. a vonatkozó irodalmat). A macedo-vlachokra (arománokra, cincárokra) vö. Th. Capidan, Aromanii Dialectul aromán. Bucurejti, 1932, 5; Uő.: Die Mazedo-Rumänen. Bukarest, 1941, 9-17; Dusán J. Popovic, O Cincarima. Beograd, 1937, 16-28. A karavlachokra vö. Vük Stef. Karadzic, Srpski rjecnik. U Biogradu, 1898.: Karavlach ... der Walache aus der Walachei... 274.
