Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Knapp Éva: Remete Szent Pál csodái 511
REMETE SZENT PÁL CSODÁI 515 életéből vett jelenetek borították.34 * * * Ezt a töröktől is megcsodált koporsót a Tar Albert kun ispán és budai várnagy által a rendbe való belépése után a 15. század végén emelt Szent Pál-kápolnában helyezték el.3 5 Elsősorban az ereklyének köszönhető anyagi és szellemi gyarapodás ösztönözhette a rend generálisát arra, hogy a rend nevében II. Lajos királytól az ereklye még hiányzó fejének megszerzését kérje. A szent fejét ugyanis 1355-ben a nagy ereklyegyűjtő IV. Károly Rómából Csehországba vitette, és a prágai királyi várban helyezte el. II. Lajos 1522-ben Prágában járva kérte a cseh főuraktól az ereklyét, de azok nem akarták átengedni neki. Erre II. Lajos személyesen ment el Karlstein várába, hogy az ott őrzött ereklyék közül maga válassza ki Szent Pál fejét. Ez csak csellel, egy cseh pap árulása révén sikerült neki.3 6 A fejereklye translatiojáról a magyar és a cseh pálos történetírók egyaránt megemlékeznek.3 7 A huszita kézben is megfordult, hajától és szakáidtól megfosztott fej 1523 pünkösdjén érkezett Budára, ahol a városkapunál II. Lajos és felesége várta. Az ereklyét Simon zágrábi püspök adta át az akkor éppen általános káptalani gyűlésen résztvevő szerzeteseknek, akik azt pünkösd másnapján ünnepélyes menetben a szentlőrinci kolostorba vitték.38 39 Amikor az újra egyesített ereklyét 1526- ban a mohácsi csata után a Budáig vonuló török elől elmenekítették, Szapolyai János trencséni várában helyezték biztonságba. A barokk hagyomány nyomán a kutatás sokáig úgy tudta, hogy az ereklye a vár leégésekor föltehetően elpusztult, s ezzel végleg nyoma veszett.3 9' A rend egyik barokk kori történetírójától azonban megtudjuk, hogy amikor I. Ferdinánd és Szapolyai János között kenyértörésre került sor, az ereklye Alamizsnás Szent János és Szent László király ereklyéivel együtt előbb a máriavölgyi, majd onnan a bécsújhelyi pálos kolostorba került.40 Remete Szent Pál ereklyéjének Budaszentlőrincre történt áthozatala után a kolostor nemcsak a pálos rend, hanem az egész ország egyik legjelentősebb vallási központja 34 A síremléknek egy Remete Szent Pál mennybevitelét ábrázoló töredékét először ismerteti és rajzot is közöl róla Érdy János: i. m. 281. Fotóját közli Díváid Kornél: Magyarország művészeti emlékei. Budapest 1927 68. 76. sz. kép. Zolnay László 1971. évi ásatásai felszínre hozták a tumba egy másik figurális töredékét is, amely egy királyi ornátusba öltözött, koronával és glóriával ékes, szakállas férfialakot ábrázol jogarral a jobb kezében. Egyesek szerint az Atyaisten, Gyéressy Béla szerint a pálosok által a rend szentjeként tisztelt Nagy Lajos király alakja. Zolnay László: A budaszentlőrinci pálos főkolostor emlékezete. Vigilia 1973 8. sz. 515. 3 5Gyöngyösi Gergely: i. m. cap. LXXII. Az építkezésekkel egyidőben a kolostor szellemi fölvirágzása is fokozódott. A mintegy 500 szerzetest befogadó kolostorban nagy másolóműhely volt, és föltehetően itt működött a pálos főiskola is. Gyöngyösi egyik utalása nyomán következtetni tudunk a könyvtár méreteire is. Leírja, hogy 1526-ban mintegy ezer aranyforint értékű könyv égett el itt. Gyöngyösi Gergely: i. m. cap. LXXX1II. 3* A fejereklye megszerzését Gyöngyösi Gergely: i. m. cap. LXXXV1I. leírása alapján közlöm. 3’’Eggerer: i. m. 284-286., Kisbán Emil: A magyar pálos rend története. I. k. Budapest 1938 70. említi Pessina Tamás prágai dékánnak a fejereklye átviteléről szóló munkáját. 3 * Gyöngyösi Gergely: i. m. cap. LXXXVII. és Eggerer: i. m. 285—286. alapján. 39Fuhrmann: i. m. (1. 17. j.) 184. 40AP E 153 Fuhrmann (1. 13. j.) foL 69-72. Kifejezetten utal a fejereklyére: „Monasterium S. Pauli I. Eremitae Neostady ad immemorabili tempore possidet certum caput in Archivo” (fol. 90.), s idézi Borkovich Márton pálos generális perjel, majd zágrábi püspök, később kalocsai érsek kéziratos bécsújhelyi vizitációját: „Egykor sok szent ereklyéivel fényeskedett Magyarország, mint Remete Szent Pál testével, akinek fejét ma is őrzi a pálosok bécsújhelyi kolostora.” (föl. 92.)
