Századok – 1983

TANULMÁNYOK - Knapp Éva: Remete Szent Pál csodái 511

REMETE SZENT PÁL CSODÁI 513 Az ereklye hitelességével kapcsolatban már nem sokkal ezután kétségek merültek föl. Mivel a testből három ujj hiányzott, Nagy Lajos 1382-ben a test eredetiségét bizo­nyító újabb tanúsító iratot kért Velencétől.15 A hitelesség kérdését a Karthauzi Név­telen veti föl újra, aki azzal cáfolja a kételkedőket, hogy az ereklyénél sok csoda tör­tént.16 Az ereklye tiszteletére hivatkoznak a 17—18. századi pálos történetírók is, akik a legkülönfélébb nézeteket fölsorolva igyekeznek elhárítani az ereklye hamisságának lehetőségét.17 Remete Szent Pál ereklyéjének Magyarországra kerülése nemcsak azt jelentette, hogy a pálos rend patrónusának teste ugyanott nyugodott, ahol a rend először megszerve­ződött, hanem azt is, hogy a Nagy Lajos által a szent oltalmába ajánlott ország saját föld­jén tisztelhette védőszentjét. Ahogy Nagy Lajos velencei győzelmét,18 úgy Mátyás az 1475-ben Moldvában a törökön aratott diadalát is a szent segítségének tulajdonította.19 1480-ban a nagy szárazság idején mint az egész ország védőszentjéhez könyörögtek Remete Szent Pálhoz.20 Az ereklyének a kolostorfalakon és a renden messze túlmutató Bálint az ereklye hasznosságából vezeti le. Az Érdy-kódcx szerzője szerint a test áthozatalában Isten­nek a magyar egyházat segítő szándéka mutatkozik meg, amit Szent Pál erre érdemes volta tesz még jelentősebbé. A Karthauzi Névtelen így írja le az eseményt: „Az felül megmondott Érsek azért es legat nagy sok pispököket és egyházi népeket egybe gyöjtvén és sok szegények bodogok hozjájok gyűlvén vévé fel az szent testet és vivé szent Lőrinc mártírnak egyházába Buda fölött mindszent havának tizen negyed napján azaz Bereczk Confessornak másodnapján.” Nyelvemléktár V. k. Érdy-kódex, ÿudapest 1876 463-464. Itt kell megemlíteni az Anonymus Hungaricus-problémát is, amelyet eddig még nem sikerült megoldani a kutatásnak. Fuhrmann posztumusz műveként ugyanis 1799-ben megjelent egy könyv, amely egy Fuhrmann által Anonymus Hungaricusnak nevezett szerző 1381-85 között kelet­kezett kéziratát tartalmazza egy ma már ismeretlen kódex alapján. Matthias Fuhrmann: Anonymi Hun­­garici Historia de translatione S. Pauli Thebaei.. . Pest 1799 (Fuhrmann kézirata az AP anyagában E 153 fasc. 420.) Fuhrmann bőséges kommentárral és jegyzctanyaggal látta el az állítólagos szöveget, s a pontos és részletes leírásokból arra lehetne következtetnünk, hogy szerzőjük maga is tevékenyen részt vett a test áthozatalában. Fuhrmann a kézirat eredetiségét bizonyítandó arra hivatkozik, hogy azt korábban többen is látták és felhasználták: így például Hadnagy Bálint, továbbá Fuhrmann szerint ezt a szöveget másolta le Johannes Gainons az Acta Sanctorum számára, s ezt használta föl Andreas Eggerer is rendtörténeti munkájában. Andreas Eggerer: Fragmen panis corvi protoeremitici... Viennae 1663. Az említett szerzőknél azonban sehol sem találunk utalást erre a konkrét kéziratra. A kérdéssel először Pámer László foglalkozott, aki hitelt adott Fuhrman-nak az egykori kézirat meglétét illetően. Pámer László: Remete Szent Pál és a pálosok. Katholikus Szemle 1907 807. Holik ITóris később ugyanezt az álláspontot képviselte. Holik Flóris: Alsáni Bálint és az Érdy-codex. Irodalomtör­téneti Közlemények. 1922 130—132. Kelényi B. Ottó a Fuhrmann által kiadott szöveget összevetette Hadnagy Bálint translatio-leírásávat, s következtetése szerint Hadnagy valóban a Fuhrmann által később kiadott kéziratot használta föl munkájában. Kelényi B. Ottó: A Buda melletti Szent Lőrinc pálos kolostor történetének első irodalmi forrása. (1511.) in: Tanulmányok Budapest múltjából. IV, k. Budapest 1936 87-110. Állításának alátámasztására azonban Kelényi nem hoz érveket. Fuhrmann jó szándékában nem kételkedve, a különböző szövegek összehasonlítása után erős kétség merült föl bennünk az Anonymus Hungaricus-féle kézirat létével kapcsolatban. A kérdés részletes filológiai vizs­gálata azonban már meghaladná a dolgozat kereteit. 15 F'nnek a vizsgálatnak az eredményét sajnos nem ismerjük. 16Nyelvemléktár i, mi 465-468. 1 ’’Eggerer: i. m. 162-170.; Nikolaus Benger: Chronotaxis ... Kézirat 1742 OL AP fasc. 627; Matthias Fuhrmann: Decus solitudinis ... Viennae 1732 224 —228. 1 8 Gyöngyösi Gergely: i. r.i. cap. XXXV. 19 Fuhrmann: i. m, 211. 1 ° Gyöngyösi Gergely: i. m. cap. LXIV.

Next

/
Oldalképek
Tartalom