Századok – 1983
FOLYÓIRATSZEMLE - Lewin; R.: A rejtjelfejtők háborúja 504
FOLYÓIRATSZEMLE 505 Az Ultrával kapcsolatos fejlemények elvonták a figyelmet arról, hogy az Egyesült Államokban is volt hasonló fontosságú dolog, amely a csendes-óceáni háború kimenetelében nagy szerepet játszott. Pearl Harbort sokan úgy értékelik, mint az amerikai rejtjelfejtó'k kudarcát. Pedig nem erről van szó, hanem arról, hogy nem elég az információkat megszerezni, megfelelő feldolgozásra, értékelésre van szükség, és az eredményeket el kell juttatni a harcoló alakulatok parancsnokaihoz. Ez 1941 végén az Egyesült Államokban nem volt megszervezve. Egyébként ugyanez volt a helyzet 1939 őszén Nagy- Britanniában is. 1942 tavaszára az amerikaiak megfejtették a Csendes-óceánon használt japán haditengerészeti kódot (JN 25), ez döntő szerepet játszott a Midway szigeténél 1942 júniusában lezajlott csatában. A kódot később is folyamatosan megfejtették, bár voltak hosszabb-rövidebb kihagyások. (Ugyanúgy, mint a brit Ultránál.) Ez nagymértékben elősegítette a japán kereskedelmi hajók megsemmisítésében az amerikai tengeralattjárók által elért kiemelkedő sikereket. A japán szárazföldi hadsereg rejtjeleinek megfejtése nehezebbnek bizonyult, csak 1943-ban sikerült. Az amerikai akciónak is Ultra volt a fedőneve. Az amerikaiak 1940 ősze óta a japán diplomáciai kódot is meg tudták fejteni, miután megépítették a japán rejtjelezőgép másolatát („Purple”). Az akció a „Magic” fedőnevet viselte. Ebből óriási mennyiségű anyag gyűlt össze, amelynek egy részét az amerikai kormány kiadóhivatala 1977-ben „The Magic Background of Pearl Harbor” címen publikálta. Az 1942—45 között készült összesítők a washingtoni országos levéltárban hozzáférhetők. A német háborús szándékokról elsősorban a berlini japán nagykövet távirataiból értesültek. A háború utolsó szakaszában folytatott japán diplomáciai tevékenységet is részletesen ismerték. A japánok viszont nem tudták megfejteni ellenfeleik rejtjeleit. Egyetlen háborúban sem fordult még elő, hogy az egyik fél — a két Ultra segítségével — ilyen alaposan ismerje ellenfelei szándékát. Az Ultra hatalmas munkájában mindkét országban a már meglevő hivatásosakon kívül igen nagy számban vontak be egyetemi és más tudományos szakembereket. Az információk szétosztását 1944-ben már közös brit-amerikai szervezet végezte. Nem szabad ugyanakkor elfelejtkezni arról, hogy a harctéri parancsnokok döntéseit számos tényező határozza meg. A hírszerzési jellegűek közül a közvetlen harctéri lehallgatás különböző módjain szerzettek néha fontosabbak voltak, mint az Ultra (pl. El Alameinnél.) A harctéri lehallgatásokban egyébként a németek, az olaszok és a japánok is értek el eredményeket. A rejtjelfejtésben voltak számottevő német sikerek; a „B Dienst” 1943-ig meg tudta fejteni a szövetséges hajókaravánoknak adott rejtjelezett utasításokat. Valamennyi fél kiterjedten alkalmazta a rádió-iránymérést és a rádióforgalmazás elemzését. Kétségtelen, hogy a második világháborúban a rejtjelfejtés — bár az ezirányú szovjet eredményeket még nem lehet felmérni - kiemelkedő szerepet játszott, ugyanakkor még nagyon alapos és hosszú kutatás kell ahhoz, hogy valamennyi főbb háborús eseményről le lehessen írni: így történt. (Journal of Contemporary History, 1981. évi S. szám, 501-512. o.) M. T. A folyóiratszemlét írták: Barda Beáta (B. B.),ifj. Barta János (B. J.), Erdődy Gábor (E. G.), Menyhárt Lajos (M.), Molnár Tamás (M. T.), P. Gábor Márta (P. G. M.).
