Századok – 1983
TÖRTÉNETI IRODALOM - A Hadtörténelmi Közlemények 1954-1978. évfolyamainak mutatója (Ism.: Szakály Sándor) 485
TÖRTÉNETI IRODALOM 485 A HADTÖRTÉNELMI KÖZLEMÉNYEK 1954-1978. ÉVEOLY AMA INAK MUTATÓJA (Magyar Katonai Folyóiratok Repertóriumai II. kötet. Zrínyi Katonai Kiadó, Bp., 1979. VII i- 175 1.) Követendő példát állított a tudományos intézetek archívumai, könyvtárai, valamint a különböző könyvtárak elé a Hadtudományi Könyvtár, amikor megindította a Magyar Katonai Folyóiratok Repertóriumai című sorozatát. A hazai tudományos folyóiratok anyagának a feltárása ugyanis - valljuk meg őszintén - elég szegényes. Ezért is vesz érdeklődéssel a kezébe a kutató, az olvasó minden olyan segédeszközt - repertóriumot, jegyzéket stb. -, ami pótolja ezt a hiányosságot. Fokozottabban érvényes ez a megállapítás a felszabadulás utáni időszak folyóirataira. A katonai, hadtörténelmi folyóiratok vonatkozásában, úgy látszik, eltűnőben van ez a „fehér folt”, mivel a Hadtudományi Könyvtár munkatársai vállalkoztak arra a feladatra, hogy a Magyarországon 1945 után megjelent és ma is megjelenő katonai folyóiratok anyagát feltárják, és részletes repertóriumokat készítenek azokról. Ennek a vállalkozásnak a második kötete a magyar hadtörténetírás reprezentatív tudományos folyóiratának, a Hadtörténelmi Közlemények anyagának a feldolgozására tett kísérletet. Elöljáróban megállapíthatjuk - sikerrel! A Hadtörténelmi Közlemények 1888-ban, mint az MTA Hadtudományi Bizottságának évnegyedes folyóirata „a magyar hadi történetírás fejlesztésére” indult. 1897-től 1910-ig szünetelt a folyóirat megjelenése, és csak 1910-ben indult meg újra a kiadása. Ezután 34 éven keresztül jelent meg rendszeresen egészen 1943-ig. (A folyóirat 1888-1943. évi számainak a mutatóját is elkészítették a Hadtudományi Könyvtár munkatársai, az is a kutatók rendelkezésére áll.) A második világháború után marxista alapokon újjászülető magyar had történet írás 1954-ben ismételten megindította a Hadtörténelmi Közleményeket, mint „Uj folyam”-ot, ezzel is jelezve, hogy elődjének tekinti az 1943-ban megszűnt folyóiratot. A Hadtörténelmi Közlemények az 1954-es újjászervezés óta rendszeresen megjelenik, mint a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum tudományos folyóirata. E folyóirat 1954 és 1978 között megjelent közel 100 számának az anyagát dolgozta fel a repertórium. A munka összeállítói rövid bevezetőben vázolták célkitűzésüket, és igyekeztek tájékoztatást adni a repertóriumot kézbe vevőknek annak szerkezetéről, használatáról. Ugyanebben a bevezető részben érdekes statisztikai adatokat is találunk. Ezek szerint az 1954 és 1978 között eltelt 25 év alatt a Hadtörténelmi Közleményekben megjelent 594 tanulmány, 66 okmánypublikáció, 336 könyvismertetés, 54 folyóiratszemle, 68 bibliográfia és 123 „tudományos élet hírei”. Tiszteletre méltó adatok ezek, ha figyelembe vesszük, hogy negyedévente megjelenő folyóiratról van szó. A statisztikai összeállítás a fent jelzett - összesen 1241 - publikációról témánkénti és koronkénti megoszlást is közöl, mely szerint a legújabbkori magyar hadtörténelmi, történeti témák vezetnek, megelőzve az új- és középkori publikációkat. A jól hasznosítható bevezetést a Hadtörténelmi Közlemények igen alapos és részletes könyvészeti leírása követi, amely a folyóirat megjelenésének a helyétől, az évenként megjelent számok számától, a szerkesztők és a szerkesztő bizottság tagjainak névsorán keresztül kiterjed a kiadó, a nyomda és a szerkesztőség pontos adatainak a közlésére is. Az egyes számoknál a terjedelmi adatokat is feltüntetik, amelyek szintén hasznosak lehetnek a folyóirat megismerésénél. Jól záija le a bevezetést a Hadtörténelmi Közleményekre vonatkozó irodalom gyűjteménye, amit azonban még nem sikerült teljes mértékben összegyűjteni a munka megjelentetéséig. Ezek után következik maga a repertórium, amely az egymás után megjelent folyóiratszámok hű tükörképe. A kötet készítői - véleményünk szerint - nagyon helyesen azt a megoldást választották, hogy a repertórium pontosan kövesse az egyes számok tartalomjegyzékét, jelölve a különböző publikációk pontos könyvészeti adatait (év, szám, oldalszám). Ily módon tükröződik a kor, a megjelenés időrendjében a kutatási témák és problémák változása is. Felmerülhet az olvasóban a kérdés: ha így készült el a repertórium, milyen lehetőségeink vannak a visszakeresésre? Röviden azt mondhatjuk, szinte példa nélkül állóan jók! A repertórium-részt követi ugyanis az Index rész, amely hat (!) visszakeresési lehetőséget nyújt a használónak. Ezek a következőek:
