Századok – 1983
VITA - Károlyi Mihályné: Megjegyzések Hajdú Tibor: "Károlyi Mihály: Politikai életrajz" című könyvéhez 176
VITA 203 ban. Tehát inkább szerencsés volt Károlyinak az a „szokása”, hogy nem hamarkodta el cselekedeteit! 494. old. S miután a reakció feje, Mindszenty bíboros (aki 1945 decemberében megüzente az angoloknak, hogy Károlyi elnöksége nem kívánatos) még Tildyt sem látta szívesen s pártbeli riválisát Nagy Ferencet támogatta, érthető a munkáspártok óvatossága. Akkor miért nem érthető Károlyi óvatossága? 500. old. (...) csak Böhm és Bölöni vélték volna természetesnek az elnöki szék elfoglalását. A szociáldemokrata Párt többsége és a kommunista pártnak sok tagja természetesnek találta volna, hogy a jogfolytonosság alapján az 1918-as első köztársasági elnököt megválasztják. A Radikális Párt tagjai is, és a magyarságból, akik 1918-ra emlékeztek, az emigráns magyarok zöme is. 517. old. Károlyi azt hitte, hogy Mindszentyt a Vatikánba küldik, vagy kiutasítják az országból. Károlyi nem hitte, de ezt tanácsolta a magyar kormánynak, de tanácsát nem követték. 518. old. Havas visszahívása után Rajk egyik legkipróbáltabb munkatársát, Mód Pétert küldte ki ideiglenesen Párizsba első beosztottnak. Hibás. Havas Párizsban még a magyar követségen együtt dolgozott Móddal. Amikor Rajk lefogatása után a szovjet nagykövet egy mozielőadást rendezett Visinszkij külügyminiszter tiszteletére Párizsban, Havas és Szántó (Károlyi utódja) részt vettek az előadáson. Bizonyíték, hogy Havas még akkor Párizsban volt. (...) Ha mint követ nem találta a helyét, még nehezebb lett volna elképzelni, hogy itthon megfelelő feladatot kapjon. Az első évben, 1947-ben Károlyi munkáját nagyra becsülték, mert ő volt az egyetlen követ, aki igaz és megbízható jelentéseket küldött, de ahogy változott a politika, Rákosiék már nem az igazat akarták tudni, de azt, amit hallani és tovább jelenteni előnyös volt számukra. 1948-ban Károlyi már be akarta adni lemondását. Csodálom, hogy nem említi a szerző, hogy eleinte, Károlyi és a cseh kormány
