Századok – 1983
VITA - Károlyi Mihályné: Megjegyzések Hajdú Tibor: "Károlyi Mihály: Politikai életrajz" című könyvéhez 176
200 VITA Ebben teljesen egyezik a véleményem a szerzőével, de meglep ez az állítás, mert több ízben a Károlyit dicsérő írókat azon az alapon támadta, hogy történelmi személyeket nem lehet törekvéseik és szándékaik szerint ítélni, de az eredmény szerint. Ebben az esetben a Londoni Magyar Klub vezetését más szemszögből kell megítélni — úja a szerző. Miért? Ebben az esetben Károlyi volt az előrelátó politikus, aki tudta, hogy a süllyedő hajóról menekülő patkány mégis patkány marad. Károlyi megélte 1918-ban a magyar átállást, és ennek megismétlődésétől féltette országát. Hiszen Kállay Miklós próbálkozott is ezzel. Azt is sejtette (Károlyi), hogy egy magyar Dar lan nem kerül a francia Darlan sorsára — sőt talán szerencséje is lehet. 480. old. Szerepet játszottak ebben intrikák, a Zsilinszky-féle egyesület egyes vezetőinek, a BBC irányítóinak averziója Károlyi iránt, akivel nehezen tudtak már közös nevezőre jutni: kifogásolták szovjetbarátságát vagy kritikus beállítottságát, szektásságát vagy személyi szimpátiáit. (...) Mikor 1942 vége felé végre kapcsolatba került Rákosi Mátyással, aki közös nyilatkozatot akart tenni vele és Zsilinszky Antallal a magyar kiugrási tendenciák támogatására, (...) A nyilatkozat viszont Károlyi nehézkessége miatt nem hangzott el, aki tekintet nélkül a kommunikáció lassúságára, elméleti vitát akart kezdeni Rákosi nagyon taktikus elképzeléseiről. Ezzel a régen hiányolt kapcsolat is újból megszakadt. Károlyit nehézkesnek nevezi, mert tisztázni kívánta a Rákosival a magyar kommunisták „taktikai” elképzeléseit a sztálini vonallal szemben, hogy a magyar uralkodó osztállyal szövetkezzen, még abban az esetben is, ha a régi rendszer ezzel megerősödik. A BBC nem volt Károlyi-ellenes, csak a magyarok, akik ott dolgoztak a magyar adásban, mind régi horthysták voltak. 482. old. 1943 februárjában végre megegyezett Zsilinszkyékkel, de Zsilinszky öngyilkos lett, s utódai csak később fogadták el a megállapodást, (...) Károlyit sem menthetjük fel a tárgyalások eredménytelenségének felelőssége alól: 1943-ban váltogatták egymást a három magyar csoport közös rendezvényei és civakodásai. Micsoda felelősségről beszél a szerző? A későbbi eseményekre, a magyar kibontakozásra semmi befolyással nem voltak ezek a tárgyalások. A háborús erőviszonyok voltak mérvadók. Zsilinszky halála után Révai Andrásék fenn akarták tartani a megállapodást, de Zsilinszky nélkül, Révai Andrást kivéve, ez a csoport nem volt politikailag fontos. Senkit sem reprezentáltak. A Károlyi Mozgalom Klubját én vezettem. Nem voltak közös rendezvényeink a többi magyar csoporttal — a mi tagságunk magyar és nemzetiségi emigránsokból állt, és sok angolból. Károlyi keveset foglalkozott a
