Századok – 1983
VITA - Károlyi Mihályné: Megjegyzések Hajdú Tibor: "Károlyi Mihály: Politikai életrajz" című könyvéhez 176
184 VITA (...) A család megkönnyebbüléssel üdvözölte Károlyi hősi gesztusát; Károlyi akkoriban nem vallotta magát pacifistának, de ezt a háborút ellenezte, nem értett egyet céljaival, és előre látta a katasztrófát. Hogy miért jelentkezett katonának, azt nagyon szépen és világosan megírja emlékirataiban: a magyar nép sorsát akarta vele megosztani, szenvedéseiben részt venni. A szerző, úgy látszik, ezt nem érti meg. A család éppen ellenkezőleg érzett: nagyon bírálta féljem elhatározását, és senki sem vette hősi gesztusnak! ő maga legkevésbé. 181. old. 1915 végéig nagyjából az általános ellenzékiség keretei között maradt még, tehát nem fordult szembe Andrássy és Apponyi lojális irányzatával, bár különvéleményét nem titkolta. 1915-ben, a parlamentben minden alkalmat felhasználva, több ízben nyilatkozott a német szövetség ellen. A parlamenti üléseken minden nagyobb győzelmet megünnepeltek, a miniszterelnöktől kezdve mindenki felállt, és megtapsolták a győzelmet. Károlyi úgy demonstrált, hogy ebben vagy nem vett részt vagy feltűnően ülve maradt. Tiszti rangja ellenére több ízben támadta feljebbvalóit a hadseregben, mert ellenzéki képviselőként ez volt a kötelessége. 184. old. A titkos tárgyalások fénykorában megbélyegezte a titkos diplomáciát és titkos szerződéseket, mégis kitartott a céltalannak nevezett háború kényszerű folytatása mellett. Károlyi „kitartott a céltalannak nevezett háború kényszerű folytatása mellett”? Katona létére nem volt módja a cselekvésre, de mint képviselő támadta a háborús vezetést és a harc céltalan folytatását. 186. old. Károlyi nem számított a Monarchia sikerére, de vereségét sem kívánta s legkevésbé azt, hogy annak súlyos következményei legyenek, hiszen jól sejtette: azok a következmények a legnagyobb súllyal a magyar nemzetre fognak nehezedni. 1915 második felében azonban Károlyi, Justh, Lovászy, Batthyány Tivadar, Beck Lajos, Holló már bizonyosra vették, hogy a központi hatalmak vereségét az erőviszonyok elkerülhetetlenné teszik, s minél tovább tart a háború, annál inkább veszélyezteti a történelmi Magyarország létét. Károlyi célja az volt, hogy a Monarchiát egy különbéke révén kiugrassza a háborúból. A háború nemcsak a „történelmi Magyarország létét” veszélyeztette, hanem Magyarországét, és a magyar nép létét is!
