Századok – 1983

VITA - Károlyi Mihályné: Megjegyzések Hajdú Tibor: "Károlyi Mihály: Politikai életrajz" című könyvéhez 176

VITA

181

151. old. Kikerülni a háborút és ami vele járt: a német militarizmus teljhatalmát, ez volt a nagy cél, melynek jegyében Károlyi hite szerint a tizenkettedik órában, valójában időtlenül lekésve mindenről, megpróbálkozott a francia orientációval.

Nemcsak a francia orientációval, de a szláv orientációval is, amit már előbb is megkísérelt, de pártjában sok nehézségbe ütközött. Ezek legyőzéséhez időre volt szüksége.

153. old. Nyilatkozataiban sem veszi át Búza vagy Milotay éles hangját, de a román (és horvát) kiegyezési terveket határozottan elítéli. (...) Károlyi idézett cikke mintegy összefoglalja azt a vitát, melyet a szélső soviniszta Milotay István a Magyarország hasábjain folytatott Jászi ellen, elutasítva Jászi tanácsát, hogy a Függetlenségi Párt térjen vissza Mocsáry tanításaihoz.

Maga a szerző mutat rá arra, miért helyteleníti Károlyi a román komitéval folytatott tárgyalásokat: nem óhajt részt venni az ilyen tárgyalásokon, kivált ha azok „külföldi presszióra jönnek létre”, vagyis Bécs parancsára. Inkább a demokratikus szabadságjogok kiterjesztését ajánlja követésre. A nemzetiségekkel való megegyezés akkor még saját pártja miatt lehetetlenség volt.

160. old. Károlyiban az új vonzalom legyőzte a régit, s végül megállapodtak az eljegyzés megtartásában, az újabb amerikai útról való visszatérte után.

Itt tévedés van; nem volt szó eljegyzésről az 1913-as amerikai út idején, csak egy évvel később, 1914 tavaszán, második amerikai útja előtt. Ebből származik a szerző téves következtetése Károlyi kapcsolatáról Andrássyval. (Emlékirataimban erről elég részletesen írok.)

163. old. Májusban interjút közölt Károlyival, aki eszerint nyíltan állást foglalt az orosz—magyar közeledés mellett, amely „mindenekelőtt azért szükséges Magyarországnak, hogy francia tőkét kaphasson, de ezen kívül az Oroszországhoz és Franciaországhoz való közeledés útján szeretne megszabadulni” a „harcias” „Berlin nyomásától”.

Tulajdonképpen a monarchiát kívánta neutralitásba kényszeríteni a magyar állásfoglalással, de saját pártja ellenezte neutrális politikáját.

171. old. ... nem mondott egy szót sem a franciák ellen, de mint utolsó amerikai megnyilatkozásában, ekkor is elkötelezte magát a magyar uralkodó osztályok háborúja mellett.