Századok – 1983
VITA - Károlyi Mihályné: Megjegyzések Hajdú Tibor: "Károlyi Mihály: Politikai életrajz" című könyvéhez 176
VITA 177 Ennek a könyvnek alapján az olvasót az az érzés fogja el, hogy Károlyi nem tudta, hogy mit akar, állandóan változtatta nézetét, ide-oda kapkod, és mindenről elkésik. Határozatlan, és a legtöbb baj ebből következik, mert mindenért ő felelős: későn tárgyalt a nemzetiségekkel, későn alapította meg a Nemzeti Tanácsot, vagyis egy olyan ember, akiről hatszáz oldalt írni igazán nem lett volna érdemes. Hajdú Tibort tizenöt év óta ismerem, sokat láttuk egymást, és beszéltünk együtt Károlyiról, és én azt képzeltem, hogy meg tudtam neki mutatni az igazi Károlyit, de lehet, hogy ez nem sikerült nekem. Könyve olvasása közben volt olyan érzésem is, hogy egy kialakult nézettel állok szemben, amelyet sem az általam mondottak, sem az adatok nem változtathatnak meg. * Alant Hajdú könyvének lapszámát közölve, egymás után idézem a bírált szövegrészeket a rájuk vonatkozó megjegyzésekkel együtt; az utóbbiakat (egy-egy szövegrész után) megfelelő bekezdéssel. 54. old. Ha volt vita a Függetlenségi Pártban, főleg a gazdasági függetlenség programjának elodázása miatt, Károlyi ebben sem nyilvánított véleményt, azokkal tartott, akik a 48-as győzelem után a nagybirtokos arisztokrácia egységének megóvását, vezető szerepének biztosítását tartották a legfontosabbnak. Mit ért a szerző a nagybirtokosok egysége alatt? Itt a szerző saját véleményét mondja el, amit semmivel sem indokol, és nem bizonyít; ez teljes valószerűtlenségnek hangzik, mivel Károlyi több ízben visszautasította a neki felajánlott OMGE- elnökséget, amit nem tett volna, ha az arisztokrácia vezető szerepét tartotta volna a legfontosabbnak! 55. old. Károlyi a magyar szupremácia fenntartásának egyik fő eszközeként (a kivándorlás megállítására) a földtelen parasztság állami segítséggel, parcellázás útján való földhöz juttatását emelte ki. Károlyinak nem a magyar szupremácia volt a fő célja, hanem a földtelen parasztság földhöz juttatása állami segítséggel, parcellázás útján. Tehát a nagybirtok gyengítése és a magyarság kivándorlásának megállítása. A szerző állítása, hogy Károlyi hűsége az agrárius politikához megerősödött volna OMGE elnöksége alatt, ellenkezik a tényekkel. Magában az OMGE-ban tisztában voltak Károlyi céljaival, és ezért mondta róla a vezetőség, hogy „Károlyi forradalmár”. 72. old. Mint az OMGE elnöke mellőzte a német kapcsolatok ápolására nyíló lehetőségeket, de szerepe a Balkán-szerződések elleni küzdelemben azt bizonyítja, hogy nem látta értelmét a Szerbiához vagy Romániához való közeledésnek sem. 12 Századok 1983/1
