Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Varga F. János: Az Angliai Magyar Tanács története (1944-45) 152
174 VARGA F. JANOS tartják ezt a javaslatot, Károlyi kijelentette, hogy ő és az általa vezetett mozgalom tagjai kilépnek a közös szervezet kötelékeiből." A Tanácsot alkotó másik szervezet vezetői nem értettek egyet Károlyi javaslatával. Véleményük szerint a kormányalakítás után odahaza és külföldön egyaránt megváltoztak a körülmények, de ez nem jelentheti a Tanács működésének beszüntetését, csak funkciójának megváltozását. A Szabad Magyarok Egyesületének Választmánya részletes válaszmemorandumban fejtette ki különvéleményét. Elutasították Károlyi állásfoglalását, hogy a Tanács változatlan formában való fennmaradása esetén „pótkormány” lenne. Azt hangsúlyozták, hogy a Tanács tevékenységét az otthoni demokratikus törekvéseknek kell alárendelni, ha tartózkodnának a továbbiakban minden politikai tevékenységtől, az azt a látszatot kelthetné, mintha az otthoni új demokratikus kormánnyal szemben negatív álláspontra helyezkednének. Pedig a „. . . Tanácsnak a legpozitívabb magatartást kell tanúsítania az ideiglenes magyar kormánnyal szemben”. Kiemelték, hogy az emigráns politika eddigi működésének legnagyobb eredménye éppen az összefogás volt, és nem tartják célszerűnek, hogy ezt most — Károlyi javaslatára — passzivitásra ítéljék.100 Bírálták Károlyit, hogy a Tanács feloszlatásának érdekében diktatórikus módszereket használt. Tervét, mint tényt ismertette a BBC-ben anélkül, hogy a tagokkal ezt megbeszélte volna, és ügyrendi úton tétlenségre kárhoztatja a Tanácsot.101 A Szabad Magyarok és a Londoni Magyar Klub egységes fellépése nyomán a Tanács egyelőre még nem oszlott fel, de a későbbiekben számottevő tevékenységet már nem fejtett ki. Károlyi is megmaradt a testület élén, igaz, különösebb aktivitás nélkül. Az Angliai Magyar Tanács végül az ország felszabadulása után, 1945. április 25-én mondta ki egyhangúlag feloszlását.102 Történetük a magyar történelem kis epizódjává vált, amely azonban nem méltó a feledésre. Létük a demokratikus összefogás jelképe volt a magyar történelem egyik legsötétebb esztendejében. Legjelentősebb tevékenységük a felvilágosító és propagandamunka volt, részben a BBC segítségével hazafelé, részben a világ felé, hogy létezik egy „másik Magyarország” is, amely a demokrácia célkitűzéseit vállalja a fasizmussal szemben. A londoni demokratikus emigráció nem kergetett sokkal több „hiú reményt”, mint ami helyzetükből eleve következett. Hogy többet akartak tenni, hogy cselekedni akartak olyan körülmények között - amikor erre sok esélyük nem volt — egy új demokratikus Magyarországért, az tiszteletre méltó akarás volt. Nem voltak naivabbak, álmodozóbbak .követtársaiknál”, akik,.hivatásospolitikusok” voltak, sőt. Vagy Eckhardt Tibornál - aki még azt sem tudta elképzelni, hogy az októberi emigrációval együttműködjön.103 A demokratikus Magyarország igazi alternatíváit leginkább a Károlyi köré tömörült Tanács látta meg és tudta hirdetni. A Tanácsban és bizottságaiban olyan régi kipróbált demokraták, szocialisták és kommunisták dolgoztak, mint Duczynszka Ilona, Polányi Károly, Polányi Mihály, Hatvány Lajos, Ignotus Pál, Buday György, Havas Endre, Radó Zoltán, Káldor György, Dániel Arnold és folytathatnánk a sort. 5 9P. I. Arch. 704 f. 40 öe. 1. Károlyi az Angliai Magyar Tanács tagjaihoz, 1945. jan. 13. 1 00A Szabad Magyarok Egyesületének Választmánya - Károlyi Mihályhoz 1945. január. 1 01 Uo. Károlyi 1945-ös újévi üzenetében utalt már a Tanács átalakítására. 1 0 JP. I. Arch. 704 f. 40 öe. 25. Jegyzőkönyv az Angliai Magyar Tanács 1945. ápr. 18. és 25-i üléseiről. 1 0 3Sipos- Vida i. m. 23.
