Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Varga F. János: Az Angliai Magyar Tanács története (1944-45) 152
170 VARGA F. JÁNOS feladatnak - mármint a Követek Tanácsa fő feladatának — Károlyi csoportjának politikai ellensúlyozását tartotta, ehhez angol—amerikai hivatalos támogatást is szeretett volna.®1 Bár a követek nyíltan nem hirdettek harcot Károlyiék ellen, de valójában azt tették korlátozott kereteik között. Gellért Andor, a követi emigráció egyik tagja visszaemlékezéseiben meg is írja, hogy tájékoztató munkájuk Károlyiék ellen is irányult, mert nemcsak a magyar kormány és társadalmi rend ellen voltak, hanem még Magyarország békekötését is meg akarták akadályozni.82 Nem is lehetett a követektől olyan-nagyfokú átalakulást várni, hogy azokhoz csatlakozzanak — a nehéz időkben —, kiknek felforgató tevékenységéről pár hónapja még jelentéseket küldtek a budapesti törvényes kormánynak. A legnagyobb visszhangra egyébként a budapesti szélsőjobboldali sajtóban találtak, ahol kellő gusztustalansággal és nem kis kárörömmel a sikertelenségük felett cikkeztek „nagy fordulatukról”.83 Pár hónappal később, 1944 októberében a Szálasi-puccs után minden semleges országban levő magyar diplomata lemondott. Miután 6 hónapig együttműködtek a Sztójay-kormánnyal, a márciusban lemondott diplomaták nem voltak hajlandók elfogadni később - októberben - lemondott kollégáik csatlakozását „mozgalmuk”-hoz, mert kiszolgáltak egy olyan kormányt, amely a legsúlyosabban megsértette a magyar függetlenséget és az alkotmányosságot.8 4 Angol-amerikai jelentések és összefoglalók a Tanácsról Az angol és amerikai külügyi információs és hírszerző szervek csak Magyarország márciusi megszállása után szenteltek komolyabb figyelmet az angliai magyar emigrációnak. A Központi Ügyosztály március 30-án összefoglaló jelentést készített a vezető kormányhivatalok számára „a magyar emigránsok és a magyarországi helyzet” címmel.8 5 Ez az összefoglaló igyekszik képet adni a szövetséges államokban élő magyar emigrációs csoportokról. Külön kiemeli azt a tényt, hogy a szövetséges Szovjetunióban számos magyar prominens kommunista él, de eddig a szovjet kormány semmilyen jelét nem adta annak, hogy támogatná bármilyen emigráns csoport megalakítását. A szövetséges és semleges országokban élő szabad magyarokat három kategóriába csoportosítja a jelentés. Az elsőt Károlyi és a baloldal, a másodikat Eckhardt és a centrum, a harmadikat a követek alkotják. Az első csoportban részvevők jellemzője: „ezeknek a személyeknek és támogatóinak közös vonása a baloldali ideológiai nézőpont. Döntő többségük jóakaratú és józan nézeteket vallanak annak szükségességéről, hogy Magyarországnak szomszédaival — de különösen Csehszlovákiával — baráti kapcsolatokat kell létrehoznia.” Kiemeli a jellem“PRO FO 371.39248 C 8681. Madridi követi jelentés 1944. jún. 23. *1 Gellért Andor: A stockholmi színtér 1942-44. Új Látóhatár 1974/6.1944 szeptemberében, amikor az amerikaiak Gellért szolgálatait igénybe kívánták venni, a Foreign Office revizionizmusa miatt nem kívánatos személynek nyilvánította. FO 371.39246 C 13433. '3Ullein-Reviczky, Ambró A Magyarság 1944. márc. 28. márc. 30. Ullein-Reviczky követ tündöklése és bukása. Egyedül Vagyunk 1944. ápr. 7. * 4PRO FO 371.39250. * 5PRO PREM 3/226/3 ésFO 371.39246. 1944. márc. 30.
