Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Varga F. János: Az Angliai Magyar Tanács története (1944-45) 152
166 VARGA F. JÁNOS A Böhm-tervezet A „bizottságosdi” az állandó „ülésezések” természetesen nemcsak belső villongásokat szültek. Ezeken a megbeszéléseken, vitákon alapvető kérdéseket tisztázó programtervek, memorandumok készültek, amelyek számba vették az emigráció és az otthoni ellenzék feladatait. A legfontosabbak közülük a felszabadulás utáni időkre készültek, és elsősorban a demokratikus átalakulás leglényegesebb teendőit fogalmazták meg. Szinte valamennyi programponttal újra találkozhatunk az új demokratikus Magyarország születésekor. Ezek az egyezések nemcsak formálisak, hanem alapvető tartalmi hasonlóságokat is felfedezhetünk. Úgy véljük, ezek az egyezések túlmennek azokon az általánosságokon, hogy a demokratikus átalakítás programja és feladatai egy bizonyos szinten minden ellenzéki, ellenálló és emigrációs csoport számára adottak voltak. Bár nem találtunk semmi konkrét utalást arra, hogy ezeket az anyagokat a Magyarországot új útra vezető politikusok használták volna, de nagy a valószínűsége, hogy többen közülük ismerték azokat.59 Ezek közül a munkák közül a legfontosabbak: a már említett Magyarország felszabadításának kérdéseiről, az igazoló eljárásról és a politikai, gazdasági, társadalmi feladatokról szóló jelentések. Ez utóbbi, az ún. Böhm-memorandum foglalja össze legteljesebben és legsokoldalúbban a felszabadulás utáni sürgős teendőket. Kiindulópontja az 1918-19-es forradalmak sikertelenségei, bukásuk tanulságainak levonása és ezek gyors alkalmazása a leendő új forradalmi helyzetben volt. Jogi területen a memorandum a demokratikus jogrend helyre-, illetve felállítását tartotta a legszükségesebbnek, melynek segítségével hatékonyan lehet majd harcolni a fasizmus és horthyzmus ellen új törvények alapján. Böhm alapelvként szögezte le, hogy az ország minden állampolgára köteles igazoló eljárásnak alávetni magát, mely megállapítja, milyen magatartást tanúsított 1919 óta, hogy alkalmas-e állami közéleti szolgálatra. A memorandum a legfontosabb szociális problémának a paraszt- és földkérdés megoldását tartotta. Mindenekelőtt a nagybirtoknak a nincstelen parasztság közötti azonnali felosztását. „Az új demokratikus Magyarországnak tanulnia kell az 1918 és 1919 évi forradalmak mulasztásaiból vagy hibáiból. Mindenekelőtt és legsürgősebben a földosztás problémáját kell megoldania.” Olyan tervezetre van szükség, hangsúlyozta, „amely minden formalitás és bürokratizmus kikapcsolásával lehetővé teszi, hogy a nincstelen parasztság az új rezsim hatalomátvétele után, haladéktalanul birtokba vehesse a nagybirtoknak a felosztandó részét. A formalitások az átvétel után is szabályozhatók”.60 A magántulajdonban megtartható szántóföld maximális nagyságát a tervezet 100 katasztrális holdban határozta meg, az újgazdákat pedig sokoldalúan (termelési hitelekkel, eszközökkel, állatállomány juttatással) kívánta támogatni. Komoly hangsúlyt kapott a mezőgazdasági szociálpolitika és a szövetkezetek szervezése is.61 Az 1918-as demokráciák bukásához 5 9Nemcsak Károlyinak voltak jó kapcsolatai a londoni szovjet követséggel. Böhm Vilmos is küldött anyagokat Svédországból Moszkvába. Valószínű, hogy a Magyar Klub kommunistái is juttattak el a CsKP-on keresztül anyagokat. A memorandumok és programok egy részét pedig a BBC magyar adása is leadta. 60 A politikai, gazdasági, társadalmi feladatokról. Jelentés az Angliai Magyar Tanács részére. Révai Collection. 61 Uo.
