Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Varga F. János: Az Angliai Magyar Tanács története (1944-45) 152
AZ ANGLIAI MAGYAR TANÄCS TÖRTÉNETE (1944-45) 159 1944. április 3-án a közgyűlés felhatalmazása alapján megbeszélést tartottak a Szabad Magyarok Egyesülete és a Londoni Magyar Klub vezetői. A klub részéről Szüsz Miklós ismertette a Tanáccsal kapcsolatos addigi elgondolásokat. E szerint a Komité elnöki tisztét Károlyi Mihály tölti be, mindhárom szervezet megtartja függetlenségét, és négy-négy tagot delegál a csúcsszervezetbe, amely egységesen lépne fel külföldi szervek és Magyarország felé.30 Révai válaszában elmondta, hogy a Tanács programját áttanulmányozták, nem kívánják a részleteket kritika tárgyává tenni, a programot elvben elfogadják, hogy az egység minél előbb létrejöhessen. Három olyan momentumra hívta fel azonban a figyelmet, melynek hiánya a programban az Egyesület szerint zavaró. Az első, hogy a program nem utal Angliára, mint a Tanácsot vendégül látó országra, amely annál inkább szükséges, mert a program külpolitikai pontjai többek között többször beszélnek oroszokról, szláv és szomszéd népekről, csak Angliát hagyják figyelmen kívül. A második kiegészítés a programnak a határkérdésekkel foglalkozó részét illette. Leszögezte, hogy mindhárom csoport elvetette a német nyomás alatt létrejött területi rendezéseket, de hangot kell adni annak a reménynek, hogy a határokat „ ... a szövetséges nagyhatalmak és az érdekelt nemzetek az igazság és a méltányosság szellemében állapítják meg”.31 Ezzel szemben Szüsz a Klub és Károlyiék nevében annak a megfogalmazásnak fontosságát hangsúlyozta, hogy „az eljövendő demokratikus Magyarország ... igazságos és méltányos békét úgy érhet el, ha harcával a németek és a kormány ellen elnyeri a Szövetséges Nemzetek és szomszédai bizalmát”.3 2 A Révai által felvetett harmadik hiányzó momentum a Tanács programjában az volt, hogy csak egyszerűen kinyilatkoztatja megalakulását, de funkciójáról, szerkezetéről részletesebbet nem közöl. A megbeszélés azzal zárult, hogy a Klub képviselői javasolták, hogy a módosításokat megtárgyalják Károlyival. Az egységtárgyalásokról a megbeszélés kapcsán az angol sajtó is hírt adott.33 Az Egyesület Választmánya, bár fenntartásait a továbbiakban is hangoztatta, április 7-én közvetlenül Károlyihoz fordult, hogy az egység ügyében megbeszélést tartsanak.34 Károlyi örömmel fogadta a kezdeményezést. Április 12-én Duczynska Ilona az Űj Demokratikus Magyarországért Mozgalom nevében április 14-re meghívta az Egyesület vezetőit a Tanács képviselőivel való tárgyalásra .a Connought Square 30-ba.35 A megbeszélés eredményesen végződött, a Szabad Magyarok javaslatai részben megértésre találtak, részben kompromisszumos megfogalmazások születtek. A Szabad Magyarok Egyesülete április 22-i rendkívüli közgyűlése jóváhagyta az Angliai Magyar Tanácshoz való csatlakozást. A Tanácsba az egyesület részéről: Buday Györgyöt, Iványi Grünwald Bélát, Révai Andrást és Stankovich Viktort delegálták.36 3 "Révai Collection. Feljegyzés a Nagybritanniai Szabad Magyarok Egyesülete Választmányának és a Londoni Magyar Klub kiküldötteinek 1944. április 3-i megbeszéléséről. 31 Uo. Révai hozzászólása. 3 3 Uo. Szüsz Miklós hozzászólása. 3 3The New Statesment and Nation márc. 25-i számában tudósít az egységtörekvésekről. Times 1944. ápr. 4. és Daily Sketch ápr. 4. 3 4 Révai Collection. Nagybritanniai Szabad Magyarok Egyesülete Választmányának levele Károlyihoz, 1944. ápr. 7. 3sUo. Duczynska Ilona a Nagybritanniai Szabad Magyarok Egyesületének Választmányához, 1944. ápr. 12. 36Uo. 1944. ápr. 22-i rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve.
