Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Varga F. János: Az Angliai Magyar Tanács története (1944-45) 152
AZ ANGLIAI MAGYAR TANÁCS TÖRTÉNETE (1944-45) 155 szövetséges emigrációk voltak — az 1941 -43-as években tartózkodó, hűvös magatartást tanúsított, így nemcsak a magyar egyesületek, hanem a hozzájuk leghasonlóbb státusú román egyletek és a Szabad Ausztriai Mozgalom irányában is.12 A magyarok többékevésbé tisztában voltak nehéz helyzetükkel és jelentéktelenségükkel — erről csak egymás közötti klubvitáikban feledkeztek meg időnként. Valójában minden emigráns magyar vezető tudta, hogy teljesen kizárt szervezetüknek akár a félhivatalos elismerése is. Egyetlen céljuk lehetett, hogy szervezetüket a „tudomásulvétel” fokán ismerje el az angol fél, és ezen belül erősítsék tovább pozícióikat. E cél elérésére két jellemző emigráns magatartásforma alakult ki - melyeknél hangsúlyoznunk kell mindkét esetben azok politikai jóhiszeműségét. Az egyik annak tudatában, hogy napi nagypolitikai kérdésekben úgysem tud hozzászólni a magyarországi kérdésekhez, fenntartotta elvi intranzigens baloldali, Horthyt, Hitlert egyaránt elítélő álláspontját, mely nem ismert tárgyalásos módot a budapesti kormányzattal. A másik magatartásforma nem foglalkozott a „nagypolitikára tartozó” kérdésekkel, csak Horthyék felelősségét hangoztatta és igyekezett, ha lehetett, tevékenységével „jó pontokat” szerezni a jövőre nézve és az angol hírközlő szerveket „magyar irányban” befolyásolni. Az előbbi magatartásforma leginkább Károlyit és szűkebb csoportját, az utóbbi a Szabad Magyarok Egyesületének vezetőit és részben — de más megfontolásokat is tartalmazva — a Londoni Magyar Klub prominenseit jellemezte. A világháború felgyorsuló menete és a magyar kormánypolitika tehetetlensége egyre inkább a korábban nagyon szélsőségesnek tűnő Károlyi elgondolásait látszott igazolni a másik irányzattal szemben. Az angol külpolitika Közép-Kelet-Európa — így Magyarország irányában is 1943 második felében, a nagy szovjet hadi sikerek, a teheráni találkozó és a moszkvai külügyminiszteri értekezlet után változott meg. Nyilvánvalóvá vált - ezt a külügyminiszterek értekezlete le is szögezte13 -, hogy ebben a térségben csak olyan terveknek lesz realitásuk, amelyek bírják a Szovjetunió támogatását is. Ebben az időszakban vált egyre nyilvánvalóbbá a Kállay-kormány béketapogatódzásainak kudarca is. A Foreign Office tartózkodó magatartása a magyar emigrációval szemben nem módosult, mégis valamennyi londoni szervezet észlelte a változást. Ennek legnyilvánvalóbb jele az volt, hogy Károlyi Mihály újévi üzenetét a BBC magyar adása közvetítette, s „először nevén nevezve őt”.14 A „reálpolitikusok” közül többen, saját eddigi „eredményeiket” féltve, nem örültek egyértelműen ennek a sikernek. Révai András a Szabad Magyarok vezetője beadványt is intézett a Külügyminisztériumhoz Károlyi személyes üzenetét illetően: miután a BBC eddig egy szabad magyar mozgalomnak sem adott személy szerint publicitást, kifogásolta, hogy Károlyi gróf üzenete eltérés ettől, és méltányosnak tartotta volna, ha az ő egyesülete is hasonló nyilvánosságot kapna. Annál is ‘’Public Record Office. Foreign Office (a továbbiakban PRO FO) 371/3738/1214:Eden angol külügyminiszter válasza 1943. febr. 10-én. H. Ken képviselői interpellációjára és FO 371/33252/1725, 371/33261/632, FO 371/37382/4921. Emellett az angol propaganda Románia felé valamivel barátságosabb tónusú volt, mint Magyarország irányában, mert Románia korábban Anglia szövetségese volt, s mert valószínűbbnek tartották Románia átállását. L. Elisabeth Baker i. tanulmányt. 1’Foreign Relations of the United States (továbbiakban FR.) 1943. I. k. 753. A moszkvai külügyminiszteri értekezlet jegyzőkönyve. 14MTA Kézirattár Ms 5367/74 Ignotus Pál-Hatványhoz 1944. jan. 6. Ignotus frontáttörésnek nevezte az eseményt. Károlyi felhívása : Újévi S.OÜ. c. felhívását közli Károlyi M. válogatott írásai. Bp. 1964.142.1.
