Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Tihanyi János: Magyar-német idegenforgalom a két világháború között 124
142 TIHANYI JANOS laló Ausztriát. Minthogy azonban a német turisták hosszabb tartózkodásra érkeztek, a vendégéjszakák számát tekintve már 1936-ban Ausztriával együtt az első helyet foglalta el, 1937-től 1944-ig pedig, mind a beutazások, mind az éjszakázások számát tekintve, Németország az első a magyar idegenforgalomban. Németország ilyen mértékű előretörését a korábbi magyar szakirodalom a két ország közötti egyre mélyebb gazdasági és politikai együttműködéssel indokolta.41 1938-tól visszaesett az angol, amerikai és - a németeket kivéve - a nyugat-európai turisták száma. A német turisták ez évben nemcsak Magyarországot keresték fel az előző évnél nagyobb számban, hanem a délkelet-európai országokat is. Ausztria annektálása új helyzetet teremtett a magyar idegenforgalom és vezetői számára. Bár az 1938-as év nagy nemzetközi eseményét, a XXXIV. Eucharisztikus Kongresszust szervezői — nemzetközi egyházi jelentőségén kívül - mint nagy fontosságú idegenforgalmú akciót kezelték, ez a rendezvény sem tudta elhomályosítani azt a tényt, hogy a náci Németország Magyarországgal határos országgá vált, és ez a magyar idegenforgalom további tevékenységére is fontos változást jelent. (Az Eucharisztikus Kongresszussal kapcsolatban egyébként német diplomáciai iratokból kitűnik, hogy a náci vezetés először reprezentatív csoportot akart küldeni, majd Hitler döntése alapján a németek mégsem vettek részt azon. Gazdasági - devizális — okokkal indokolták a német turisták távolmaradását.) A változott külpolitikai és katonapolitikai helyzetet jelzi a Nemzetközi Gyógyfürdő Szövetség első kongresszusa (1938. szept. 22-29. Berlin) is. Ezen a Szövetség elnöke, József Ferenc főherceg és Esser többször kiemelték a náci Németország, Hitler és a német idegenforgalom jelentőségét. A balneológia egyébként később a német idegenforgalmi törekvések egyik legfontosabb eszköze lett (az európai gyógyforrások szerepe a sebesült német katonák gyógyításában). A Magyarországra utazó német turisták elsősorban Budapestet keresték fel. Szombathelyi, székesfehérvári, szolnoki és szegedi érkezésekről is vannak adatok A Szombathelyre érkező németek az odautazott külföldiek 78,5%-át tették ki 1938-ban (az annektált Ausztriából érkezetteket is „Német Birodalom” alatt tüntették fel). A Balatonon elsősorban osztrákok üdültek, valamint németek és csehek. 1937-ben az ott üdülő külföldiek 95%-át és a vendégéjszakák 90%-át reprezentálták a három országból érkezett turisták. Közülük Ausztria volt majdnem 50%-kal az első. Ausztria bekebelezésével Németország idegenforgalmi szempontból is tovább növelte befolyását. Ausztria egyébként — mint addig is közkedvelt, nemzetközileg előkelő helyen lévő idegenforgalmi ország — a német idegenforgalom számára a legfontosabb belső utazási területté vált. A Magyarországra látogató német csoportok, turisták létszámát pedig nem egyszerűen statisztikailag növelte az osztrákok „Német Birodalom”-hoz sorolása, hanem maradéktalanul érvényesültek a csoportok összeállításában, utaztatásában a náci idegenforgalmi elvek. Az osztrákokkal növelt német beutazó turizmus ily módon lényeges változást idézett elő, és ténylegesen növelte a beutazó német idegenforgalom súlyát. Érdemes a kiutazásokat érinteni. 1930—1937 között első helyen Ausztria állt a magyar kiutazások terén. A második helyet Csehszlovákia foglalta el (elsősorban rokon- 47 47A Magyar Gazdaságkutató Intézet beszámolója. Budapest, 1942. 50, 182. Idézi: Nyári Mária: Egyes tényezők, amelyek idegenforgalmunk fejlődésére hatnak. Doktori disszertáció. Budapest, 1961. 134.
