Századok – 1983
TÖRTÉNETI IRODALOM - Németh József: A műszaki értelmiség a felszabadulás után (1945-1948) (Ism.: Föglein Gizella) 1426
1426 TÖRTÉNETI IRODALOM NÉMETH JÓZSEF: A MŰSZAKI ÉRTELMISÉG A FELSZABADULÁS UTÁN (1945-1948) ÉRTEKEZÉSEK A TÖRTÉNETI TUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL 95. Akadémiai Kiadó, 1982. 207 1. A szerző' elsősorban azt mutatja be könyvében, hogy a műszaki értelmiség, illetve annak különböző kategóriái hogyan, milyen mértékben kapcsolódtak be a felszabadulást követő évek politikai, gazdasági, társadalmi küzdelmeibe. A vizsgálódás középpontjába a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MMTSZSZ) története került. A mérnökszakszervezet útját létrejöttétől megszűnéséig, azaz a magyar szakszervezeti mozgalomban bekövetkezett fordulatig, a szakmai szervezetekről az iparági szervezetekre való áttérésig kísérhetjük figyelemmel. Emellett, s ezzel kölcsönhatásban felvázolja a szerző azt is, hogy a koalíciós pártok közötti küzdelmekben a műszaki értelmiség megnyerése milyen helyet foglalt el, s hogy a politikai harcok, továbbá a megváltozott, pontosabban a változóban levő társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyok hogyan hatottak a műszaki értelmiségre. A mérnökök és technikusok érdekvédelmének megszervezésére és a demokratikus átalakulásért vívott küzdelmekben való részvétel biztosítására 1945. január 18-án alakult meg Budapesten az MMTSZSZ. A kezdetben mindösze 261 tagból álló mérnökszakszervezet felvételt nyert a Szakszervezetek Országos Szövetségébe. A koalíciós alapon szerveződött MMTSZSZ elnöke Fischer József (Szociáldemokrata Párt), főtitkára Zentai Béla (Magyar Kommunista Párt) lett. Bár az iparügyi miniszter rendelettel megszüntette az ellenforradalmi rendszer idején működő Mérnöki Kamarát, s ügyeinek vitelével az MMTSZSZ-t bízta meg, a kamara hívei többször is (1945 elején, 1945 őszén) próbálkoztak annak visszaállításával. Mindezek ellenére az MMTSZSZ szervezetileg és politikailag fokozatosan megerősödött, amit egyebek között az is jelzett, hogy taglétszáma májusban 4822, októberben pedig már 9584 fő volt. Emögött az is meghúzódik, hogy az MMTSZSZ vidéki szervezetei 1945 nyarán általánosan kiépültek. Ezzel egyidőben megalakultak a mérnökszakszervezet szakosztályai is, melyek speciálisan egy-egy terület problémáit vizsgálták. Az Elektromos Szakosztály például Budapest villamosenergia-ellátásával, az Építész Szakosztály Buda újjáépítésével, a Geodéziai Szakosztály a földosztás telekkönyvezési és műszaki munkáival, a Textilipari Szakosztály a ruházati ipar megindításának módjaival és feltételeivel foglalkozott. Az MKP még 1945 elején elvetette a mérnökök és egyéb csoportok párton belüli szervezésének az ügyét. A pártvezetőségben az az elv vált uralkodóvá, hogy a kommunista mérnököket az MMTSZSZ-ben aktivizálják. Az SZDP külön mérnökcsoportot szervezett. A két munkáspártban a mérnök párttagok aránya hasonló volt. Az MMTSZSZ-ben viszont a szociáldemokrata mérnökök létszáma majdnem háromszorosát tette ki a kommunista mérnököknek, továbbá annak vezetőségébe inkább jobboldali szociáldemokraták kerültek. Az SZDP-hez hasonlóan a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt is külön mérnökcsoportot szervezett, s a párt az MMTSZSZ munkájába 1945 tavaszán kapcsolódott be. Ugyanakkor a Nemzeti Parasztpárt csupán a földosztás műszaki munkái és a telekkönyvezés kapcsán fejtett ki tevékenységet a műszaki értelmiség körében. 1945 nyarán Budapesten a műszaki értelmiség 8,5%-a az MKP, 24,0%-a az SZDP, 5,1%-a az FKGP, 0,8%-a az NPP, 0,9%-a a Polgári Demokrata Párt tagja és 60,7%-a pártonkívüli volt. A vidék ettől valószínűleg több irányban is eltérést mutatott. Kár, hogy a szerző ebben a vonatkozásban csak a két munkáspárt arányait mutatja ki. Heves, Fejér, Békés megyékben az SZDP-nek hat-nyolcszor több műszaki értelmiségi tagja volt, mint az MKP-nak, Ózdon, Pécsett megközelítőleg azonos volt az arány, Ajkán viszont nagyobb részük tartozott az MKP-hoz, mint az SZDP-hez. 1946 elejére a műszaki értelmiség 70-75%-a az MMTSZSZ tagja volt. Az MMTSZSZ aktívan bekapcsolódott a demokratikus átalakulásért vívott harcokba. Képviselői részt vettek az igazolási eljárásokban, a B-lista végrehajtásában és az üzemi bizottságok munkájában. Eг utóbbi nagymértékben elősegítette a munkások és a mérnökök közötti kapcsolatok javulását. Együttműködésük eredményességét mutatták az üzemi bizottsági választások eredményei is 1946 február jában. A Baloldali Blokk megalakulását követően, 1946. május 4-én tartotta az immár 11 000 tagol számláló MMTSZSZ az I. kongresszusát, melyen a baloldal további erősödését lehetett lemérni Ezután, az őszi hónapokban a Kis Újság és a Műszaki Értelmiség c. lap hasábjain élénk és éles vití
