Századok – 1983
BESZÁMOLÓ - Beszámoló Marx Károly halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésről (Pritz Pál) 1380
1382 BESZÁMOLÓ függetlenül a globális problémák a Föld minden lakóját érintik. E gondok megoldása, legalábbis enyhítése olyan nemzetközi együttműködést igényel, amilyenre a történelemben eleddig nem volt példa. Ennek hiánya ellenben súlyos megrázkódtatások árnyékát vetíti előre. Az interdependencia jelenségét már Marx is érzékelte, merőben mások ellenben napjainkban azok a dimenziók, amelyekben ezzel a viszonnyal találkozunk. Az előadás ezeket az óriási dimenziókat a világgazdasági fellendülés lehetőségén, e lehetőség realizálásához szükséges konkrét cselekvési rendszer felvázolásán keresztül bizonyította. Az elmondottak alapján Bognár akadémikus az élő marxizmus elemi érdekének minősítette, hogy átfogó világgazdasági koncepcióval rendelkezzen. Kulcsár Kálmán akadémikus y r A marxi elmélet és a mai magyar társadalmi fejlődés" című előadásában ana a kérdésre keresett választ, hogy mennyiben válhatott a marxi társadalomelmélet társadalmi fejlődésünk mozgatójává, illetve mit nyújthat a magyar társadalom fejlődése ezen elmélet további gazdagodásához. A referátum az egész közép-kelet-európai régióra is kiterjesztette a vizsgálódást. A Szovjetunióban a húszas és harmincas évek, a közép-kelet-európai szocialista országokban pedig a negyvenes és ötvenes évek forradalmi átalakulása magát a politikát is leegyszerűsítette, és olyan elméletet igényelt, amely nem sok jelét mutatta a jelenre vonatkozó önbírálatnak, a történeti fejlődést pedig a jelenhez vezető egyszerű lépcsőfokok gyanánt állította be. így a szocialista társadalomépítés adott helyzetéből fakadó következmények egyfelől jelentős vonatkozásokban kibontották a marxi társadalomelméletet, másfelől azonban leszűkítették, leegyszerűsítették. Mindebből következőleg, a szocialista társadalom újabb fejlődése alapján és azt tovább segítendő, gondolkodásunkat „vissza Marxhoz" kell fordítanunk, így jutva el a leegyszerűsített elmélettől a módszerbeli és elméleti gazdagsághoz, a valóság megismeréséhez, a róla szerzett ismeretek általánosításához. Kulcsár Kálmán ezt a követelményt a konfliktus marxi értelmezésére alapozva mutatta be. A szocialista társadalmak újabb fejlődése meggyőzően bizonyította, hogy politikai elemet a nem osztályjellegű konfliktusok is hordozhatnak. Ma már világos, hogy a konfliktus természetes velejárója a társadalom életének. Hangsúlyozta, hogy a magyar társadalom- és gazdaságfejlődés eredményeképpen létrejöttek már azok a belső tényezők, amelyeknek autonóm mozgása továbbviszi a korábban többnyire külső hatásra előremozdult modernizáció folyamatát. marxizmus és az ifjúsága mai Magyarországon" című előadásában Halay Tibor, a közgazdaságtudományok kandidátusa abból indult ki, hogy a népesség 44%-át, az aktív keresők egyharmadát kitevő ifjúság társadalmunk meghatározó jelentőségű tényezője. Bírálólag szólt azokról az ifjúsággal kapcsolatos vitákról, amelyek egy-egy réteg érdek- és értékjellemzőit az ifjúság egészére általánosítják. Vázolta az ifjúságnak a szocializmushoz, marxizmushoz vezető útját befolyásoló tényezőket, kiemelvén, hogy az itthon és a határokon túl zajló rendkívüli változásokat az ifjúság is érzékeli, közben azonban bizonytalan, hogy mit tekintsen állandó értéknek és mit csupán múló kompromisszumnak. A szocializmusról alkotott sokféle képet tovább zavarják a szociáldemokrata felfogások, esetenként a polgári kritika, valamint a szocializmussal szembeni ellenséges támadások is. Az ifjúságnak a társadalomba történő beilleszkedését nehezítő számos tényező áttekintése nyomán összegzően az előadó nélkülözhetetlennek
