Századok – 1983

FIGYELŐ - Tihanyi János: Az osztrák ellenállási mozgalom múzeuma 1376

FIGYELŐ AZ OSZTRÁK ELLENÁLLÁSI MOZGALOM MÚZEUMA A Stephanskirchetó'l nem messze, Bécs belvárosában, a régi városháza számos bejáratának egyikén, a 8 szám alatt rendezték be szerényen, de —mondanivalóját és dokumentációit illetően figyelemre méltóan — ezt a múzeumot. Ha az érdeklődő Bécs-Város Történeti Múzeuma pompás termeiből érkezik ide, rögtön érzékeli a két múzeum közötti különbséget. Bécs város történetének összeállítói száműzték a főváros munkásmozgalmát a karlsplatzi termekből; az itt, a régi városházán lelt otthonra. Az előcsarnokban Kirchschläger szövetségi elnök szavai emlékeztetnek az 1938-1945 közötti ellenállásra, a foyer másik falán fényképek: 140 osztrák férfi és nő arcképe - a többezer hősi halott közül. Az osztrák ellenállási mozgalom tagjai olyan közegben éltek, amelyben fanatikus nácibarátok sikerrel ügyködhettek. Az Anschlusst tekintélyes osztrák tényezők is helyeselték. (1938 március-április: az osztrák katolikus püspökök nyilatkozata; Karl Renner inteijúja). A Dokumentationsarchiv des österreichischen Widerstandes (DÖW) adatai szerint a náci megszállástól kezdve a háború végéig ellenállási tevékenységükért 2700 osztrákot ítéltek halálra és végeztek ki, 16 493 ember náci táborokban halt meg, 65 459 osztrák zsidót gyilkoltak meg, kereken 100 000 osztrákot internáltak a nácik politikai okokból és 380 000 osztrák nem tért vissza a II. világháborúból. Ausztriában, különösen az ország keleti részén a munkás lakosság többsége szocialista érzelmű volt, a polgári és parasztrétegek többsége viszont katolikus-konzervatív beállítottságú. A kommunisták és szociáldemokraták számos üzemi sejtet tudtak kialakítani. Különösen az osztrák kommunisták szenvedtek hatalmas veszteséget több ezer -többnyire fiatal - aktivistájuk letartóztatása és meggyilkolása következtében. A kommunisták és számos szociáldemokrata az ellenállási mozgalom kezdetétől propagálták egy pártok feletti osztrák szabadságfront létrehozását, amely a szabad Ausztria visszaállítását készítette volna elő. Az egységes ellenállási frontot azonban nem sikerült létrehozni. Az ellenállás múzeuma szemléltető áttekintést ad a legújabbkori Ausztria történetéről. Bemutatja az 1918. november 12-én megalakult osztrák köztársaságot, és kiemeli az osztrák szociáldemokraták fontos szerepét egyes szociális vívmányok megvalósítása terén (8 órás munkanap, fizetett szabadság, üzemi tanácsok, a nők választójoga. A „vörös Bécs"-ben nagyszabású kommunális építkezések: lakóházak, óvodák stb.) Az olasz és német fasizmus előretörése Ausztriára is kihatott: megalakítják a Heimwehrt (amelyet Mussoliniék finanszírozták), ennek ellensúlyozására a köztársasági erők a Schutzbundot. A múzeum eredeti fényképekkel, iratanyaggal mutatja be az 1927-es schattendorfi