Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Lázár György: Szlovák iskolaügy Magyarországon 1359
SZLOVÁK ISKOLAÜGY MAGYARORSZÁGON (1945-49) 1369 tanítók munkába állításával igyekezett segíteni. E tanítók áldozatos munkája nélkül sokkal nehezebb lett volna kiépíteni a nemzetiségi iskolahálózatot, s elémi azt, hogy ma már a szlovák nemzetiségnek saját soraiból kikerült szocialista értelmisége van. 1946 őszétől a szlovák szülők körében megnőtt az érdeklődés a szlovák nyelvű iskolák iránt. Ebben szerepet játszhatott az Antifasiszta Szlávok Frontján belül kialakult már említett azon erők fellépése is, amelyek a szlovák nyelvű oktatás mellett léptek fel. Érdekes módon mégis elsősorban az áttelepülni szándékozó szülők Íratták be gyermekeiket a szlovák nyelvű iskolákba.3 7 A korábbi idegenkedő magatartás megváltozásában lényeges szerepet játszhatott az a megfontolás, hogy az áttelepülés küszöbén célszerű, ha gyermekeiket szlovák nyelvű iskolába járatják, hiszen tanulmányaikat Szlovákiában fogják folytatni. Még arra is volt példa, hogy a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság tagjai maguk is kezdeményezően léptek fel szlovák nyelvű iskolák létrehozása érdekében.3 8 Ez annál érdekesebb, mert korábban (1946 tavaszán) az áttelepülés propagálására megtartott gyűléseken az egyik szónok még kategorikusan kijelentette, hogy a magyar állam pénzén a szlovákságnak nincs szüksége nemzetiségi iskolákra.39 Voltak olyan települések is, ahol mind az áttelepülő, mind a maradó szlovákság teljes közönyt tanúsított a szlovák nyelvű iskolákkal szemben.4 0 1945—48 között a magyar oktatásügy egésze számára súlyos gondot jelentett a tankönyvhiány. A régi rendszer által kiadott tankönyvek, amelyek nacionalista szellemben íródtak, eredeti formájukban használhatatlanok voltak. Mivel a tanítás folyamatosságát biztosítani kellett, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium átmeneti megoldásként elrendelte, hogy az iskolák a régi kiadású tankönyveket használják, de a tantestületek alapos felülvizsgálat után a tananyagból töröljék, illetve megfelelően korrigálják a nacionalista és fasiszta szellemű anyagrészeket. Az általános helyzettel egyezően a szlovák nyelvű iskolák is tankönyvgondokkal küszködtek. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1947 áprilisában arra az álláspontra helyezkedett, hogy az áttelepülés befejezéséig nem célszerű kiadni teljesen új tankönyveket, hanem meg kell elégedni a régiek demokratikus szellemű átdolgozásával.4 1 Az 1947/48-as tanévben Magyarországon 16 szlovák iskola működött 795 diákkal.4 2 Érthető, hogy azok az iskolák, melyekbe zömmel vagy szinte kizárólag az áttelepülő szülők gyermekei iratkoztak be, később a lakosságcsere 1947. évi tényleges 3 7 Kóspallagon például kizárólag az áttelepülő' szülők Íratták be gyermekeiket a szlovák iskolába. Ld. UMKL. VKM. 81 356/1946. irat. 3 'UMKL. VKM. 130 270/1946. sz. irat. 39 Nemzetiségeink. Szabad Nép 1946. ápr. 14. 4 °Ez volt a helyzet Szarvason, ld. UMKL. VKM. 43 673/1947. sz. iratot. 41 A baloldal már 1945-ben teljesen új, demokratikus szellemben írt tankönyvek kiadását sürgette. A tankönyvkérdés gyökeres megoldását azonban csak az állami tankönyvkiadás megszervezése biztosíthatta. 1947 elején a koalíciós pártok pártközi értekezleten foglaltak állást állami tankönyvkiadó vállalat létrehozásáról. Ugyanebben az időpontban az Egyetemi Nyomda a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz listát küldött a raktárában található nemzetiségi tankönyvekről, amelyeket még a Horthy-rendszer idején adtak ki, s a minisztérium állásfoglalását kérte azzal kapcsolatosan, hogy az említett tankönyveket átdolgozva lehet-e még használni az oktatásban, vagy pedig teljesen új tankönyveket kell kiadni. Erre vonatkozóan lásd: UMKL. VKM. 27 274/1947, valamint az UMKL. VKM. 55 868/1947. sz. ügyiratokat. 4 2 О práci národnostného oddelenia ministerstva kultu a osvety. Nasa Sloboda 1949. febr. 10.
