Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Tihanyi János: Magyar-német idegenforgalom a két világháború között 124
MAGYAR-NÉMET IDEGENFORGALOM A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 131 2. A náci Németország idegenforgalmi szervei és tevékenységük Az első világháború után, különösen 1924-től Németország idegenforgalma (elsősorban a kiutazások és a belföldi turizmus) gyorsan, jelentősen kifejlődött. Ezzel egyidejűleg szerteágazó szervezeti hálózatot hoztak létre. 1929-ben R. Glücksmann professzor vezetése alatt a berlini Handelshochs eh ulén megalakult a Forschungsinstitut für Fremdenverkehr. Jelentős szerepe lett az idegenforgalom elméleti kérdéseinek feldolgozásában. A kutatások eredményeit az „Archiv für den Fremdenverkehr” c. folyóiratban publikálták. A nácizmus hatalomra jutása után a folyóirat megszűnt.14 * A Németországból külföldre látogató turisták már 1924-ben 17 millió napot, 1925-ben 21, 1928-ban 24 millió napot töltöttek külföldön. 1930—31-ben 25 ország közül kilencben a legtöbb külföldi utas német volt. Ausztriában, Csehszlovákiában, Danzigban az összbeutazók 50%-a volt német, Lengyelországban, Svájcban kb. 30%, Olaszországban 25%-os volt az arány. Németország, messze megelőzve Angliát (1930: 500 000 angol utazott külföldre), ezekben az években Európában az első helyen állt a kiutazások terén. A német idegenforgalmi médeg mindig passzív volt.1 s A nácizmus idegenforgalmi előfutáraként 1932-ben jelent meg Berlinben Richard Csáki könyve „Der deutsche Wegweiser. Grenz- und auslanddeutsches Reisehandbuch durch Europa”. Csáki később, mint a stuttgarti Deutsches Auslands-Institut (DAI) igazgatója jelentős szerepet töltött be 1944-ben bekövetkezett haláláig a nácik délkelet-európai behatolásának megszervezésében. Kolacsek András: Idegenforgalmi politika (Egyetemi jegyzet) 1958. Budapest.], amelynek történeti visszapillantása a harmincas évek magyar idegenforgalmának irreális képét adta. 1961-ben Markos és Kolacsek tollából,.Idegenforgalom” címen vaskos könyv jelent meg (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó), amely az idegenforgalom általános szakismeretein kívül az idegenforgalom történetén belül foglalkozott Magyarország két világháború közötti idegenforgalmával. Ennek azonban szerzők mindössze öt oldalt szenteltek, és nem foglalkoztak a Magyarország külpolitikájában egyre fontosabb helyet betöltő német orientációval, a második világháború előtti, alatti magyar idegenforgalmi politika németbarát irányzatával és egy feltételezett német győzelem utáni európai idegenforgalmi helyzetre való felkészülést sürgető törekvéseivel. ,4A Forschungsinstitut hat szemeszterre méretezett tananyaga az idegenforgalom története, földrajza, a statisztika, az idegenforgalmi politika, a propaganda, az idegenforgalmi jog, az utazási irodák, a kiállítások, vásárok, az üdülési és fürdőhelyek, az idegenforgalmi vállalatok c. témákkal foglalkozott. Az Intézetben könyvtárat, plakát-, újság-, folyóiratarchívumot rendeztek be és prospektusgyűjteményt létesítettek. Folyóirata, az Archiv für den Fremdenverkehr (Vierteljahrsschrift des Forschungsinstituts für den Fremdenverkehr 1931-1935) és kiadója, Glücksmann úttörő tevékenységet fejtett ki Európában az idegenforgalom elméleti és gyakorlati problémáinak feldolgozása terén. 1935-ben Bemben kiadták Glücksmann: Fremdenverkehrskunde c. munkáját. Ebben összefoglalja az elméleti kutatások eredményeit. Glücksmann liberális beállítottságú volt, ugyanakkor tartott az utazás demokratizálódásától, attól, hogy a „szélesebb rétegekhez tartozók utazásai az utazási kultúra bizonyos hiányát mutatják, és ez kedvezőtlen színben tünteti fel azt a népet, amelyhez tartoznak”. Glücksmann elméletét a náci idegenforgalom vezetői a weimari időszak jellegzetességeként leplezték le, és a „tömegturizmust” hirdették meg. (Kraft durch Freude-mozgalom). Glücksmannt koncentrációs táborba hurcolták. Ott halt meg. 1 iMenges: Wachstum und Konjuktur des deutschen Fremdenverkehrs 1913. bis 1956. Frankfurt a/M. 1959. Beiträge zur Fremdenverkehrsforschung. Schriftenreihe des Instituts für Fremdenverkehrswirtschaft an der Johann Wolfgang Goethe-Universität Fr. a/M. 23.
