Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Mickun; Nina: A spanyol nép szabadságharca a napóleoni megszállás ellen 1246
1272 NINA MICKUN egy árulás neki semmit sem jelent. Inkább fogja Franciaországot szolgálni hazája és királya rovására, semmint lemondjon azokról a ragyogó reményekről, amelyek elvakítják."12 7 A Godoyt ezekben a napokban közelről látó Sztroganov megfigyelései szerint a herceg teljesen elvesztette a fejét, a legnagyobb nyugtalanság és izgalom állapotában volt, s emiatt lépten-nyomon ellentmondásba került önmagával. Vagyona megmentésén fáradozva eladott minden eladhatót, a pletykák szerint pénze egy részét Angliába mentette, arany- és ezüsttárgyait rúddá öntette.128 A menekülés egyetlen útját ekkor a futásban látta Godoy. De ha egyedül menekül, ezt azt jelenti, hogy lemond becsvágyáról, hiszen helyzete kizárólag a királyra és királynére gyakorolt hatásán nyugodott. Ezért Maria Lujza révén is, közvetlenül menekülésre beszélte rá a királyt, ecsetelve Napóleon gyűlöletét a Bourbonokkal szemben, a francia katonák rohamos közeledését Madrid felé, továbbá egy, a fővárosban kitörő felkelés veszélyét.12 9 A gyenge akaratú, fejvesztett királyt nem volt nehéz rávenni a menekülésre. Érdekes megjegyezni, hogy, mint a francia királyi család a nagy francia forradalom kezdetén, most a spanyol is menekülés révén akarta magát menteni. Úgy határoztak, hogy Sevillába távoznak, onnan pedig — a portugál Braganza-dinasztiához hasonlóan — Amerikába.13 0 A madridi helyőrség nagy részét Aranjuezbe, a királyi család Madridtól mintegy 25 mérföldre lévő nyári rezidenciájába irányították. A Bourbonok itt tartózkodtak, s az utazáshoz védelemre volt szükségük. Bármennyire igyekeztek a menekülésre tett előkészületeket titokban tartani, Madridban mégis bizonytalan és egymásnak ellentmondó híresztelések kezdtek keringeni, növelve a lakosság nyugtalanságát és aggodalmát. „Március 15—16-án Madrid a legnagyobb izgalomban volt. A király elutazása kétségtelennek látszik" — írja a határt március 10-én átlépő, rendeltetési helye felé közelgő Murat-nak adjutánsa, Vauguyon Madridból.131 A Godoy szeretőjének, Jozefina Tudónak palotájában zajló, hosszú utazásra tett előkészületek láttán egyre nőtt az izgalom. A lakosság felismerte, hogy az országot fenyegető veszély előtt Godoy és a király csak maguk megmentésére gondolnak, s eszükbe sem jut, hogy szervezzék és vezessék az ellenállást a hódítókkal szemben. A fővárost katonák és vezetés nélkül hagyva menekülni akarnak. A lakosság azonban úgy vélte, hogy — egy ezekben a napokban született pamflet szavai szerint — „ha a király titokban szökni készül, akkor a népnek joga van követelni, hogy maradjon".132 A nép hangulata oly fenyegető volt, hogy a király március 16-án kiáltványban kényszerült „szeretett vazallusaihoz" fordulni (régi szokásos megszólítási formula), „gyengéd atyai szeretetéről" biztosította őket, s Napóleon baráti érzelmeivel, továbbá a küszöbön álló menekülésre vonatkozó híresztelések megalapozatlanságával igyekezett őket meggyőzni. „Tudnotok kell — írta —, hogy drága szövetségesemnek, a franciák császárának hadserege békés és baráti szándékokkal lépte át királyságom határait, s hogy gárdám 117 Sztroganov 1808. március 5-17-i jelentése. Uo. 77. irat. 11 ' Uo. 12 'Beszprisztrasztnoje izlozsenyije ... 14. 13 0 Toreno: i. m. Apendices 434. 131 Rapport de la Vaugujon au grande duc. Comte Muiat, lieutenant de l'Empereur en Espagna. Paris, 1837. 130. '3 3 Toreno: i. m. L,v40—41.
