Századok – 1983

TANULMÁNYOK - Mickun; Nina: A spanyol nép szabadságharca a napóleoni megszállás ellen 1246

A SPANYOL NÉP SZABADSÁGHARCA NAPÓLEON ELLEN 1267 Ma már tudjuk, hogy az Escorialban zajló, a kedélyeket oly erősen felzaklató per egybeesett az invázió kezdetével. Ezért nem csoda, ha a többség arra magyarázta a két esemény közötti kapcsolatot, hogy Napóleon Ferdinánd trónörökös védelmére indult.107 Ezt a változatot maga Napóleon is erőteljesen támogatta, hiszen az az óriási népszerűség, amelyet Ferdinánd az országban élvezett, a franciák melletti hangulatot teremtett. így, a per ideje alatt, a francia követ minden elképzelhető módon bátorította az ellenzéket, biztosítva őket, hogy Napóleon Ferdinánd mellett fog állást foglalni.10 8 A per után azt az utasítást kapta a követ a császártól, hogy terjessze azt a nézetet, miszerint ő. Napóleon, arra készül, hogy döntőbíróként rendezze a király és a trónörökös között „Spanyol­országban kialakult helyzetet, hogy e királyság öröklődésében semmi kétség ne maradjon".10 9 Kihasználva, hogy a nép figyelmét az Escorialban zajló események kötik le, Napóleon sietve újabb és újabb hadtesteket szervezett és küldött Spanyolországba, amelyek már csaknem az egész félszigetet elfoglalták. A portugál uralkodó család sietősen tengerentúli birtokaira hajózott. Junot elfoglalta Lisszabont, és kijelentette, hogy mostantól fogva az egész országot egy főkormányzó fogja Napóleon nevében kormá­nyozni, hogy az ország haderejét beolvasztják a francia hadseregbe, s hogy a lakosságnak pedig meg kell hoznia azokat az ismert áldozatokat, amelyek „elkerülhetetlenek egy olyan óriási hadsereg fenntartása esetén, amilyen a nagy Napóleon széles körű terveihez szükségeltetik".110 A fontainebleaui szerződés VI. cikkelye értelmében a Bayonne-ban összevont 40 ezer katonának csak akkor kellett átvonulás céljából Spanyolország területére lépnie, ha Anglia erősítést küld Portugáliának, de ez esetben is csak Franciaország és Spanyol­ország újabb megfelelő megállapodása után. Ugyanakkor Napóleon nemcsak, hogy nem kérte IV. Károly beleegyezését újabb csapatok Spanyolországba küldéséhez — mint ezt a fontainebleaui szerződés VI. cikkelye előírta —, de még azt sem tartotta szükségesnek, hogy értesítse a királyt csapatai átvonulásáról. így ennek a diplomáciai szerződés segít­ségével megszervezett inváziónak a végrehajtását Napóleon e szerződés megszegésével kezdte meg, a kezdet kezdetén megmutatva, mily kevéssé törődik vele. A francia katonák, akik - első szempillantásra úgy tűnt, hogy — Portugáliába tartanak, úgy helyezkedtek el, hogy Moncey hadserege ellenőrzése alatt tartotta a Bayonne-Madrid utat, Dupont csapatai pedig elvágták a fővárost az északi tartományoktól,111 az ott lévő spanyol katonákkal együtt, akiktől Napóleon tartott.11 2 Murat-hoz írott levelében Napóleon állandóan hangsúlyozta, hogy a spanyolokkal fenn kell tartani a jó viszonyt, ápolni kell a baráti érzelmeket, s el kell hitetni velük, hogy a francia csapatok csupán Gibraltár meghódítása miatt tartanak Cádizba. Küldött Murat-nak egy olyan levelet, amelyet a tábornoknak szét kellett küldenie a császár 10 7 Sztroganov május 10-22-i jelentése. Uo. 86. irat. 1 °*Uo. 1 09 Napóleon Champagny belügyminiszterhez írott március 9-i levele. Corr., XVI., 398. 11 ° Foy: i. m. IR, 344-347. '1 1 Napier: Histoire de la guerre de la Péninsule. Paris, 1828.1., 25. 115 Március 14-én irta Murat-nak: „Nagyon fontos a Galíciában levő spanyol hadtestet szemmel tartani." Corresp., XVI., 418. 6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom