Századok – 1983
100 éve hunyt el Marx Károly - Vadász Sándor: Marx mint történetíró 1225
1232 VADÁSZ SÁNDOR tesen nem véletlenszerű jelenség, nem pusztán a brit birodalom szívében nyert üj benyomások következménye volt. Marxot az angol kapitalizmus szerkezetének, működésének tanulmányozása indította arra, hogy újabb földrajzi régiókat vonjon be tanulmányainak körébe. F. Kottenkamp könyve Amerika gyarmatosításáról, R. Grant-é a Kelet-Indiai Társaság történetéről, R. Sewell műve India történetéről a legrégibb időktől egészen 1858-ig, H. C. Irwin ugyancsak indiai témájú monográfiája s bennük a lapszéli jegyzetek: csalhatatlan bizonyítékai Marx új érdeklődési irányának. A 18. század végétől kezdve az angol történetírás sajátos arculata - összehasonlítva a franciával és a némettel — mindenekelőtt abban a szemléletbeli különbségben mutatkozott meg, hogy nagy fontosságot tulajdonított a gazdasági élet tényeinek. és előtérbe helyezte a gazdaságtörténetet, ez vált Angliában reprezentatív történettudományi diszciplínává. A gazdaságtörténészek felismerték és kimunkálták az összefüggést a gazdaság fejlődése, valamint a társadalom életében bekövetkezett változások közt, sőt a gazdaság és a poli.ika, jelesül az állam és gazdaság közötti kölcsönhatást is leírták, azt, hogy az állam megjelenése valóságos társadalmi szükségletet elégített ki. Egyetlen példát említünk, A. Fergusonét, aki a vázolt összefüggéseket részint a polgári társadalom, részint az ókori Róma példáján mutatta ki, s akinek a műveit2 5 Marx nagyra értékelte. A másik fontos terület a munkáskérdés volt, ahol Marx értékes segítséget kaphatott azoktól az angol szerzőktől, akik a szociológia módszereivel — és együttérzéssel -ábrázolták a munkásosztály súlyos helyzetét. Ilyen szerző volt például J. Wade. Marx 1845 nyarán olvasta el a munkásosztály történetéről írott könyvét,26 s a későbbiek során sok hasznos adatot, illusztrációt merített belőle tanulmányaihoz. Összefoglalóan tehát azt állapíthatjuk meg, hogy az angol történetírás legjobb hajtásainak tanulmányozása éppen a gazdaság és a társadalom szerkezetének, működési mechanizmusainak leírásával járult hozzá Marx materialista történetfelfogásának kialakulásához. Az olasz szerzők közül elsőként N. Machiavelli nevét kell említenünk. Már Németországban tanulmányozta, fordításban, Londonban aztán sikerült megszereznie kétkötetes művét eredeti nyelven.2 7 Hasonlóképpen megvásárolta és gyakorta használta a republikánus történetíró, Ch. Botta három kötetes monográfiáját Itália népeinek történetéről. Az eddigi kutatások azt is kimutatták, hogy egyéb tanulmányai közben, érintőlegesen, a skandináv országok története iránt is érdeklődött, elsősorban a 18. századi diplomáciatörténet tényeivel való ismerkedés kapcsán. Nagyon gyengén volt képviselve Marx első könyvtárában az Egyesült Államok - mindössze egy művel —, és Oroszország. Mivel oroszul akkor még nem tanult, főként francia nyelvű feldolgozások segítségével tájékozódott. Marx leggyakrabban forgatott könyvei közé tartoztak a korai és kortárs szocialisták alkotásai. T. Campanella, T. Moor, a ma kritikai-utópikus szocialistáknak nevezett „három nagy" művei, továbbá a saint-simonista és fourierista iskola képviselői, 15A. Ferguson: Essay on the History of Civil Society. Edinburgh, 1766. és History of the Progress and Termination of the Roman Republic. Vol. 1-3. Edinburgh, 1783. " J. Wade: History of the middle and Working Classes. London, 1833. J7 Tutte le opere di Niccolo Machiavelli cittadino e segretario fiorentino, divise in 2 Tomi, London, 1747.
