Századok – 1983
100 éve hunyt el Marx Károly - Jemnitz János: Marx és az angol; belga munkásmozgalom (1877-1883) 1196
1208 JEMNITZ JÁNOS propagandatevékenység — aminek eredményeként a brit Demokrata, majd Szociáldemokrata Föderáció megszületett.5 2 Marx eme Engelshez 1882. április 8-án írt levelében megint előtérbe kerültek ugyan Hyndman személyi-taktikai hibái, de a levél egész levegője mégis — ekkor is, később is - azt érzékeltette, hogy Marxnak rendkívül erős fenntartásai voltak magának a kísérletnek kilátásairól.5 3 Marx angol szocialista kapcsolataiban külön sajátos helyet foglal el William Morris. Morris már 1882 nyarán kész volt csatlakozni a szocialistákhoz, s ebben részint családi okok, részint az angol szocialista mozgalom állapota, s az akadályozta, hogy erős fenntartásokkal élt a volt tory-radikális Hyndmannal szemben. 1882 telén azonban már rendszeresen megjelent a Demokrata Föderáció felolvasó gyűlésein, majd 1883 januárjában belépett annak tagjai sorába. Noha Morris szocialista elkötelezettségéhez sem ekkor, sem később nem fért soha kétség, ez nem jelentette azt, hogy „marxistává" lett volna. Morris és Marx találkozása azonban mind történetileg, mind az itt vizsgált téma szempontjából fontos. Morris életrajzírója idézi, hogy Morris egy barátja 1883 februárjában azt jegyezte fel, hogy Morris ekkor kezdte Marx írásait — francia fordításban — olvasni.5 4 Az akkor már „befutott" költő, műfordító és képzőművész azonban Marx írásainak ismeretével, vagy azokkal ismerkedve sem vált marxistává: ekkoriban inkább Owent dicsérte. Olvasmányai, és Scheu-al, Baxszel és Hyndmannal folytatott beszélgetései nyomán szocialista ismeretei lassan elmélyültek. így saját előadásaiban is már hangsúlyozottan beszélt az osztályellentétekről, amelyeken már nem lehet „túllépni".5 5 Ugyanakkor az értelmiségi „költő" Morrisból kiütközött a mindenféle „tekintély" ellen, és általában mindenféle elméleti iskolával szembeni lázadás és az elmélet szerepének „leértékelése". Morris e szemléletére igen jellemző, hogy amikor az északi szocialisták propagandaelőadásra hívták, s az angol viharsarokban, Glasgow-ban a megjelentek feltették neki a kérdést, hogy elfogadja-e Marx értéktöbbletelméletét, akkor a fennmaradt feljegyzés szerint Morris így reagált: „Hogy őszintén beszéljek, nem tudom, milyen Marxnak az értékelmélete, s átkozott legyek, ha meg akarnám ismerni." Majd ehhez hozzáfűzte: „Hogy a teljes igazságot elmondjam, barátaim, igyekeztem megérteni Marx értékelméletét, de a politikai gazdaság nem az én asztalom, s ebből számomra igen sok merő badarságnak tűnik. De úgy vélem, ennek ellenére is szocialista vagyok. A politikai könyvből, amit olvastam. Nem tudom követni minden következtetését, valószínűleg azért, mert nem teljesen értem." (C.P.A.I.M.L. f. 1. op. 5. e hí. 4182.) A teljes képhez hozzátartozik, hogy Hyndman még az amerikai útja előtt, július 25-én levélben fordult Marxhoz, jelezte közelgő útját, és időpontot kért, amikor meglátogathatná — egyúttal néhány barátját is bemutatandó, akik az angol politikai harcokban véleménye szerint még szerepet fognak játszani De Hyndman ekkor még messzemenően csak politikai szocialista pályájának küszöbe előtt tapogatózik, még mint „hazafias angol" jelentkezik, s a politikai szociális reformokat úgy keresi, hogy azok „ne járjanak veszélyes konfliktusokkal". (CPA IML. f. 1. op. 5. e. hr. 4160.) Négy-öt évvel később Hyndman minderről már egészen másként ír - s ebben kétségtelen a marxi hatás. 51 E kérdésnek nagy angol, orosz és német irodalma van. Magyarul vö./4. L. Morton: Az angol nép története. Bp., 1947. és Jemnitz János: Az angol Szociáldemokrata Föderáció létrejötte (1881-1883). A nemzetközi munkásmozgalom történetéből. Évkönyv. 1983.17-30. 5 3 Marx-Engels Művei. 35. k. 48. '*E. P. Thompson: William Morris, i. m. 308. 5S I.nu 310-311.
