Századok – 1983
100 éve hunyt el Marx Károly - Jemnitz János: Marx és az angol; belga munkásmozgalom (1877-1883) 1196
Jemnitz János MARX ÉS AZ ANGOL, BELGA MUNKÁSMOZGALOM (1877-1883) I. Köztudott, hogy Marx életének nagyobb részét Angliában töltötte el, hogy az angol munkásmozgalom három különböző és fontos korszakát, a chartista 40-es, az I. Internacionálé, majd az 1880-as évek eseményeit nemcsak közvetlen közelből figyelte meg, hanem a kortárs angol munkásmozgalom szereplőivel kapcsolatot is tartott. Ugyanígy közhelyszámba megy, hogy a tőkés fejlődést is elsősorban éppen az angol adatok alapján elemezte, ahogyan a politikai pártok tevékenységét is tüzetesen nyomon követte. Mégis mindjárt itt kettős ellentmondással találkozunk: egyfelől Marx közvetlen befolyása az angol munkásmozgalomra mégis kisebb volt, mint a kontinens néhány munkásmozgalmára — és nem csupán a németre. A másik ellentmondás, hogy noha éppen az utóbbi két évtizedben részben éppen az I. Internacionálé születésének 100. évfordulója kapcsán több jelentős monográfia látott napvilágot, amelyek főleg, vagy nagyon szorosan éppen Marx és az angol munkásmozgalom kapcsolatait vizsgálták1 — a téma még ma sem tekinthető távolról sem megoldottnak. Részben már csak azért sem, mert még a Marxhoz intézett levelek sem kerültek kiadásra, s ehhez még hozzászámíthatjuk az Engelshez írt leveleket, valamint az e téma szempontjából igen fontos „harmadik személyek" levelezését. Itt például gondolhatunk Marx közvetlen munkatársainak, Eccariusnak, Jungnak levelezésére, amely ugyancsak kiadatlan, holott évtizedeken át szoros kapcsolatban álltak az angol szakszervezeti vezetőkkel,2 s jóllehet a baloldali új fiatal szakszervezeti vezetők egynémelyike vagy önéletrajzokat írt (William Thorne,3 Tom Mann)4 vagy rövidebb életrajzi cikkei, emlékezései jelentek meg (J. Keir Hardie)5, amelyekben mindig szó esik Marxról, a marxi hatásról - a kérdést mégsem lehet megoldottnak tekinteni. Persze ugyanily módon részlegesen nyomon követhető az értelmiségi fiatalok egy részének közeledése Marxhoz, hiszen Belfort Bax nagyobb önéletrajzot is írt,6 Hyndman ugyancsak — 1 Pjervij International. Moszkva 1-2. k. 1964, 1965 ; Henry Collins and Chimen Abramsky: Kari Marx and the British Labour Movement. London, 1965 ; V. E. Kunyina: Karl Marx i anglijszkoje rabocseje dvizsenyije. Moszkva, 1968; The Minutes of the General Council of the First International. Moszkva, é. n. I-IV. köt. 2 A levelezés ngyobb része részint a moszkvai Marxizmus-Leninizmus Intézet, részint az amszterdami International Instituut voor Sociale Geschiedenis archívumában található. 3 William Thorne: My Life's Battles. London, é. п. *ТотМапп: Diaries. London, 1923; Jemnitz János: Tom Mann. Bp., 1970. 5Keir Hardie's Speeches and Writmgs. 1888-1915. London, 1928. 'Ernest Belfort Bax: Reminiscences and Reflections of a Mid and Late Victorian. London, 1918.
