Századok – 1983
100 éve hunyt el Marx Károly - Pach Zsigmond Pál: Magyar Marx-évfordulók 1189
MAGYAR MARX-ÉVFORDULÓK 1191 adójaként, Bokányi Dezső „megrázó erejű" beszéde után lépve a szónoki emelvényre,13 részletes elemzésben mérte fel az életmű tanulságait, s jutott arra a következtetésre, hogy ha a kapitalizmus 19. század végi fejleményei kérdőjeleket raktak is a marxizmus egyes prognózisai mellé, a „háborús gazdaság... a kapitalizmusnak Marx jellemezte tendenciáit ellenállhatatlanokká tette"; így „Marx rendszere sohasem volt annyira igaz gazdasági és politikai részeiben egyaránt, mint 1918-ban, az imperialista világháború negyedik évében". „A reform vagy revolúció nagy problémája .. . éppen a háború és az orosz forradalom révén most egészen új világításban kerül az emberiség elé"; a jelenkori, új világítást pedig „a szovjet, a bolsevikiek, Lenin" villantják fel. Kulcsmondatai voltak az utóbbiak Kunfi előadásának, amelyet a Szocializmus gazdag tartalmú Marx-száma közölt,14 Rónai Zoltán és Varga Jenő cikkével együtt.1 5 Az 1918—19-es forradalmi csúcspont után a Marx-évfordulók szűk korlátok s kockáztató veszélyek közé szorultak az ellenforradalmi Magyarországon. A haladó polgári sajtóból eltűnt Marx neve, értékelése, a szociáldemokrácia lapjaiból pedig Leniné. Amikor Marx halálának ötvenedik évfordulóján a Népszava kiadásában ismét megjelent Kunfi Zsigmond 1918 májusi tanulmánya - Ipolyi Tamás álnév alatt —, csonka szöveg kerülhetett csak az olvasók kezébe: a kulcsmondatok rendre kimaradtak belőle.16 A sajtópertől, elkobzástól való félelem miatt — vagy a szociáldemokrata pártvezetés opportunizmusa folytán? Nyilván mindkét okból következően. De bármily súlyos kritikai aggályaink lehetnek és vannak a Magyarországi Szociáldemokrata Párt korabeli elméleti tevékenységével szemben is, nem vitathatjuk el azt a történeti érdemét, hogy viszonylag széles munkásrétegek számára tette hozzáférhetővé a tudományos szocializmus alapgondolatait — felhasználva erre a megemlékezések jubiláris alkalmait is. A Marx halálának negyvenedik évfordulóján 1923-ban1 7 és kivált az ötvenediken megjelentetett Szocializmus-számok nemcsak Max Adler, hanem Franz Mehring írását is közrebocsátották, s magyar szerzők — köztük Buchinger Manó, Bresztovszky Ede, Mónus Illés és Ries István — cikkeivel is hozzájárultak ahhoz, hogy a társadalmi fejlődés törvényszerűségének ismerete, „az osztályharc gyakorlatban alkalmazott elmélete", a kapitalista rend szükség-Világ, 1918. május 4, 1-2; Alpári Gyula, Karl Marx, Neues Politisches Volksblatt, 1918. május 5. - A fentiek közül újra kiadva: Landler Jenő, Válogatott beszédek és írások, Bp., 1960, 251-260; Alpári Gyula válogatott írásai, Bp., 1960, 166-169. - A centenáriumhoz kapcsolódó hazai írásokról: Jemnitz János, Marx Károly 100. születésnapja a szocialista sajtó tükrében, Párttörténeti Közlemények, 1968, 2,165-174. 13 A központi Marx-ünnepség programja: Népszava, 1918. május 5, 8; az ünnepségről, Bokányi Dezső megnyitó beszédéről szóló beszámoló: Népszava, 1918. május 7, 4-5; továbbá: Magyar Vasutas, 1918. május 10, 2. es Nomunkás, 1918. május 15, 2—4; a vidéki ünnepségekről lásd még: Népszava, 1918. május 8, 7. - A Népszava 1918. május 5-i száma vezércikkben és más közleményekben - köztük Varga Jenő Marx munkabérelmélete c. írásában - méltatta Marx életművét. 14 Kunfi Zsigmond, Egy nagy élet tanulságai: Marx, Szocializmus, 1918, 6, 257-283. - Vö. Kunfi Zsigmond, Marxismus (1919-1918), Magyar Vasutas, 1918. május 1, 4-5. 15 Rónai Zoltán, A marxizmus és a gyakorlat, Szocializmus, 1918, 6, 283-291; Varga Jenő, Marx társadalmi gazdaságtana, ugyanott, 300-304. — Vö. Varga Jenő, Marx mint szociálpolitikus, Munkásügyi Szemle, 1918, 9-10, 209-211. 16 Ipolyi Tamás (= Kunfi Zsigmond). Egy nagy élet tanulságai: Marx. Mónus Illés előszavával. Bp., 1933. — Az előszó is utal némi rövidítésre: „A bevezető rész elhagyásával - mely Marx századik születésnapjára íródott - adjuk közre Ipolyi Tamás tanulmányát". Az 1933-ban kihagyott vagy módosított kulcsmondatok azonban nem a bevezető részben szerepeltek. - Vö. még a tanulmány felszabadulás utáni, jegyzetelt kiadásával: Kunfi Zsigmond, Marx és a marxizmus, Bp., 1945.
