Századok – 1983
VITA - Kristó Gyula: A magyar törzsszövetségről dilettáns módon 1135
1140 VITA újabbakra is felhívhatjuk a figyelmet. Teljesen megalapozatlan az az állítása,hogy Tarhos és Bogát már a 9. század végén kalandozó hadjáratot vezetett volna Itáliába. Ráadásul ennek időpontját hol 899-re (82, 88.1.), hol 900-ra (87.1.) rögzíti. Az igazság az, hogy Dursac (akit Herényi nem egészen megalapozottan tekint azonosnak Árpád fejedelem Tarhos nevű fiával) és Bugát 921-922 táján járt kalandozni Itáliában (Gombos, 1473.1.). Herényi cikke tele van alá nem támasztott állításokkal, .fontosán" megállapítja, hogy egyes nemzetségősök mikor éltek. így Géza korába helyezi Dorozsmát, Vajk korába Katapánt, Balogot és Semjént, Becsét és Gergelyt (66.1.). Herényi azt is tudni véli, hogy Bulcsú nevű vezér a kazár birodalomban is előfordult, s hogy a név a török bölcsből magyarázható (81.1.). Jó lenne tudni, mire alapozza gyanúját Herényi, hogy Levente ott lehetett Pozsony mellett 904-ben, amikor a bajorok Kurszánt meggyilkolták (87. 1.), hogy Botond az augsburgi csata résztvevője lehetett (88. 1.; mellesleg bizánci kalandozása nem tehető 958-ra — mint Herényi véli —, mert ez évből nincs tudomásunk magyar sereg bizánci portyázásáról, hanem csak 959-re). Vajon milyen alapon helyezi el Herényi a székelyek egy törzsét a honfoglalás korában Ugocsa megyében (84.1.), amikor tudjuk, hogy Ugocsa a honfoglalás után még évszázadokig lényegében lakatlan volt (Szabó István: Ugocsa megye. Bp. 1937. 29, 36-37.1.)? Mire alapozza azt a megjegyzését, hogy örsúr nemzetsége „eredetileg talán Örs úr atyáról az Acsád nevet viselhette" (67. 1.)? Acsád nevű nemzetséget nem ismerünk, különben is Herényi megfogalmazása alapján nehéz szabadulni attól a gyanútól, hogy Herényi az Acsád névben az atya közszót keresi. (Mert ha nem, akkor miért titulálja Örs úrt atyának.) Honnan tudja vajon Herényi, hogy a honfoglaló magyarok haderejének jobb szárnyát a Kér és Keszi, bal szárnyát a Nyék és Megyer törzsek alkották (pl. 73.1.)? Ha ezek tényleg szárnyak voltak, mi a biztosíták arra, hogy nem éppen fordítva volt? Vajon hogyan került Kölpény (a besenyők egyik törzse, Anonymusnál Botond apja) az Árpádok családfájára (74.1.)? A tanulmányban szép számmal találhatók önellentmondások A nemzetségek sorában a 65. oldalon Turul, a 68. oldalon Túroly nemzetségről szól, holott a két elnevezés azonos, így csak egyetlen ilyen nevű nemzetséggel szabad számolni. Teljesen megbízhatatlan számítás eredményeképpen jutott arra a következtetésre, hogy az alaptörzsek (alapnemzetségek) és a kíséreti nemzetségek között .kétharmad-egyharmad arányt állapíthatunk meg" (71.1.). Még ugyanezen az oldalon kísérletet tesz ennek a tételnek a konkretizálására. Mivel szerinte 54 alapnemzetség 1080 falut alkot, „az 54 kíséreti nemzetség létszámát a fentiekre figyelemmel az alapnemzetségek számának egyharmadára kell leszállítanunk. Ez a szám .. . 360 falu". Ez bizony elemi matematikai tévedés, hiszen ha 1080 a kétharmad, akkor az egyharmadnak 540-nek kellene lennie, ugyanis a Herényi által adott 1080:360 arány nem kétharmad-egyharmad, hanem háromnegyed-egynegyed aránynak felel meg. A 73. oldal egyik sorában azt írja: „Gyakorlatilag a magyar törzsszövetség 955-ig állt fenn", öt sorral lejjebb viszont már úgy foglal állást, hogy Kopány (miért nem Koppány?) és Ajtony leverésével, vagyis a 10—11. század fordulója körüli évtizedekben „a magyar törzsszövetség teljes egészében szétesett". Ha csak 955-ig állt fenn, akkor fél évszázaddal később hogyan eshetett szét? A 72. oldalon az olvasható, hogy Árpád fejedelemmé választása (kérdőjelesen) 850-ben volt. Nem kis meglepetéssel tapasztaljuk viszont a 86. oldalon, hogy Álmos fejedelemmé választása történt 850 táján.
