Századok – 1983
ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Győrffy György: Gyulafehérvár kezdetei; neve és káptalanjának registruma 1103
GYULAFEHÉRVÁR KÁPTALANJÁNAK REGISTRUMA 1117 írásba foglalása során, a 12. század végétől fejlődött ki a hiteleshelyi tevékenység.5 0 Az oklevéladó működés 13. század eleji növekedésével egyidejűleg került sor a registrum-oк vezetésére, melyekbe kezdetben csak röviden jegyezték be a jogesetekben történt döntést, de alkalmilag okleveleket is bevezettek. Az első ismert magyarországi káptalani regjstrum az ún. Váradi regestrum az 1208—1235 évekből 389 jogeset feljegyzését, benne 14 oklevél szövegét tartalmazza. Az eredeti hártyakódex elveszett, de 1550-ben nyomtatásban szó szerint kiadták Ritus explorandae veritatis, quo Hungarica natio in dirimendis controversiis ante annos trecentos et quadraginta usa est, et. eius testimonia plurima in sacrario summi templi Varadiensis reperta címen.51 Valószínű, hogy az ekkor működő 12 székeskáptalanban és a jelentősebb társas káptalanokban szintén vezettek hasonló registrumokat, ezek azonban a tatárjárás alatt (1241-42), a gyakori tűzesetek alkalmával, főként pedig a török megszállás másfél évszázada alatt elpusztultak. így pl. a Váradi regestrum tartotta fenn emlékét annak, hogy 1229-ben Egerben is volt tüzesvas próba,52 s 1322/23 évi oklevélben említik az egri káptalan registrumát.5 3 Ami az erdélyi káptalant illeti, afra nézve, hogy a Szent István által alapított gyulafehérvári püspökség mellé Szent László (1077—1095) szervezett székeskáptalant, két 1278 évi oklevél azon szavaiból is következtethetünk, miszerint a székesegyházat, ill. a káptalant a „szent királyok" (István és László) alapították és adományozták meg.54 Az erdélyi Szent Mihály egyház kanonokjára 1199-től van adat,5 5 bár magát a káptalant először 1219-ben említik.5 6 A káptalan első hiteles oklevelének szövege 1231-ből ismert 1280 évi átiratban.5 7 Az oklevél szerkezetében a még kialakulatlan hiteleshelyi oklevelek egyik válfaját képviseli: a dátumnak elől, a promulgatiónál való feltüntetése régies vonás, ami megtalálható a Váradi regestrumba bevezetett oklevelekben 1209—1221 s a székesfehérvári káptalan kiadványaiban 1184—1232, hogy 1233-tól a dátum az országos gyakorlat szerint az oklevél végére, eschatocollumba kerüljön.58 50Eckhart, F.: Die glaubwürdigen Orte Ungarns im Mittelalter. Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung. . . . IX. Erg. Bd. 395 kk.; Szentpétery Imre: Magyar Oklevéltan. Budapest 1930. 119 kk. 5IColosvarii 1550. Betűhív kiadása: KarácsonyiJ.-Borovszky, S.: Regestrum Varadiense examinum ferri eandentis ordine chronologica digestum. Budapest 1903. 5, Uo. 346 § 290.1. 53 Dl. 2092. s 4 1278/313: ecclesia cathedralis beati Mychaelis archangeli Transsilvana a sanctis progenitoribus nostris fabricata et dotata (Zimmermann-Werner i. m. I. 133); 1278/291 :capitulum ecclesiae beati Michaelis Transsilvanae, ordinatum a sanctis progenitoribus nostris et locatum (Uo.). 5 s Fejér, G.: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Budae 1829-. II. 349. s 6 Regestrum Varadiense 39 § 229.1. 57 Dl. 29094: Capitulum ecclesie beati Michaelis archangeli Transsilv[ane], hibásan Fejér, G. i. m. III/2. 266; tőle átvette: Teutsch-Fimhaber i. m. 48—49; román fordítása: Documente privind istoria Romaniei. Veacul XI, XII XIII. C. Transilvania. Vol. I. Red.: Roller, M. Cluj-Bucurest 1951. 255-256. s"Regestrum Varadiense i. m. 208, 242, 361, 368, 374 §; PRT. X. 500; Wenczel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus. Pest-Budapest 1860-1874. VI. 510, VII. 41, XI. 209. Ezeken kívül a Veszprémi káptalan 1181 évi (Uo. I. 75) és a Budai káptalan 1211. évi oklevelében (Budapest történetének okleveles emlékei. - Monumenta diplomatica civitatis Budapest. Szerk. : Gárdonyi Albert Budapest 1936.1. 5).
