Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Miskolczy Ambrus: Társadalom; nemzetiség és ellenzékiség kérdései az erdélyi magyar reformmozgalomban (1830-1843) 1061
AZ ERDÉLYI MAGYAR REFORMMOZGALOM 1091 4. A magyar liberális ellenzék társadalmi reformtörekvései az 1841-3-i diétán A magyar nyelvi jogokért indított harc és a rendi alkotmányosság — a diéta és a megyei önállóság — védelmében kibontakozó diétái viták során az ellenzék Kemény Dénes vezérlete alatt olyan erkölcsi fölényre tett szert a kormányzat védőivel szemben, hogy a siker reményében hozzáfoghattak a társadalmi reformok felvetéséhez. Erre ösztönzött Kossuth is, mindenekelőtt azért, hogy elenyésszék ,,az aggodalom, melyet itt-ott közülünk némi jobbak is táplálnak talán, hogy ti. Erdély így mint most van, önsúlyt köthetne lábainkra a haladásnak nehéz ösvényén".15 3 A korszerűbb agitáció módszereire jellemzően az Erdélyi Híradó a diéta összeülése után kiadta a jelszót: „rögtön úrbér, unió minnél előbb."15 4 Tette ezt azért is, mert többször is félő volt, hogy az udvar a sérelmi politika terére szorítja az ellenzéket. A királyi leirat például nemcsak a rendeknek az urbáriumot halogató politikáját tartotta felelősnek a parasztság mostoha sorsáért, hanem rögtön újabb rést akart törni a rendi alkotmányosságon, amikor követelte az úrbéri javaslat kidolgozására hivatott rendszeres bizottság és általában a rendszeres bizottságok törvénybe iktatását, ami egyben automatikusan az úrbér ügyének elnapolását jelenthette. A diétái többség persze elfogadta a rendszeres bizottságok így elrendelt inartikulációját, megválasztották a bizottsági osztályok tagjait is, a liberálisok nyomására pedig hozzákezdtek az átfogó rendezésnek irányt szabó törvényjavaslatok kidolgozásához. Közben állítólag néhányan még azzal a gondolattal is játszódtak, hogy a megyei nemesség várható ellenállása miatt rögtön a regalisták szótöbbségével kellene keresztülvinni az úrbér ügyét.15 5 Mindenesetre, amíg a konzervatív sajtó e kérdésben lapított, a liberális a kormány haladási szándékát hangsúlyozta, nyilván elsősorban azért, hogy ezzel is az előrelépésre ösztönözzön, hiszen a diétának többször is a sokat szidott sérelmi ellenzéki politika eszközeivel kellett küzdenie, például amikor felvetődött a megyei és székely székekbeli tisztségválasztás szabályozásának kényes kérdése. Jellemző a politikai játéktér behatároltságára, hogy Teleki László, aki „egyik legszélsőbb padján ül a baloldalnak".15 6 nem egyszerűen a kormányzat túlerejétől és az ellenzék biztos vereségétől óva ellenezte új törvényjavaslat öszeállítását, hanem arra is figyelmeztetett, hogy ha tisztázódnak a vitás kérdések (például a három vagy kilenc jelölt felterjesztése), akkor az ellenzék elveszti agitációs lehetőségét,15 7 és ezzel természetesen romlanak a diétái úrbéri szabályozás esélyei. Az úrbéri viszonyok rendezése önmagában véve nem polgári társadalmi reform, de alapvetően összekapcsolta azzal az a körülmény, hogy napirendre került a feudális viszonyok felszámolása. A dominikális és rusztikális földek közötti jogi határ kijelölése pedig alapvetően meghatározta a jövő polgári társadalmának rétegződését is, hiszen arról volt szó, hogy végre tisztázzák: mi a tiszta földesúri magántulajdon és mi az úrbéres föld, 153 Kossuth Lajos: Szózat a Részek és az Unió iránt Magyarhonból. EH 142. 23. sz. 154 EH 1842. 9. sz. 15 5 Kemény Zsigmond: Érintések. EH 1845. 10. sz. 156 Ld. 118. j. 1S7 OL Miscellanea Nopcsa, 3. cs. Donáth Sándor, ítéló'mester tudósítása (1842. márc. 12.). A Beszédtárba viszont megint csak az országos ülésen elhangzott beszéd szelídített változata került be, vagy pedig tudósítónk túlzott.
