Századok – 1983

KÖZLEMÉNYEK - Miskolczy Ambrus: Társadalom; nemzetiség és ellenzékiség kérdései az erdélyi magyar reformmozgalomban (1830-1843) 1061

1082 MISKOLCZY AMBRUS Kemény Dénes lett egyelőre az ellenzék hangadó vezére. Őt, mint „az országgyűlés legjobb elméjét", a bécsi kormányköröknek rendszeresen referáló erdélyi főhadparancsnok is meg akarta nyeretni valami magas hivatallal, nem titkolva, hogy „őszinte meggyőződésből, az ország javának előmozdításától vezettetve jár az ellenzék útján".11

1

Ha a lekenyerezés nem is fenyegetett, annál inkább félő volt, hogy — nyilván maga sugalmazta követutasítása ellenére -11

2

netán a sérelmi ellenzékiség zsákutcája felé sodródik, és valóban igazolódik, Kemény Zsigmondnak az a későbbi, de mostani ellentétekre alapozott jellemzése, miszerint „a jogszerű és tényleges állapot közt különbséget tenni ifjú napjaiban nem tudott, férfikorában nem akart".11 3 Viszont annál többet ígért annak az új fiatal nemzedéknek a fellépése, melynek tagjai az ellenzék főerőihez kapcsolódva, tudatosan és magabiztosan saját magukra vállalták a centrumot előrelépésre sarkalló radikálisok szerepét. A Kolozs megyei közéletben szereplő Kemény Zsigmond és a fogarasi román kisnemesek által újra követté választott Teleki László mellett megjelentek a magyarországi politikai életnek azok az alakjai, akiket — az idegenkedés megnyilvánulásaként is — emisszáriusoknak neveztek. Köztük — igaz, csak vendégként — a már országos hírű Somogyi Antal, a magyar ellenzéki törekvéseket először kiáltványszerű programba foglaló szatmári 12 pont egyik szerzője, aki most nemcsak románul akart tanulni,11

4

hanem sajátos román sérelmek orvoslása és a papok közgyűlési szavazati joga érdekében is cikkezett.11

5

Nagyobb jelentőségre tett szert a szintén szatmári Kovács Lajos, akinek a román püspök testvére is próbált híveket toborozni, mire a konzervatívok orosz bérencnek nevezve próbálták lejáratni,11

6

és Bethlen János kezdeti támogatása ellenére három megyében bukott meg a követválasztáson,1 1 7

amíg Gyulafehérvárt sikerült megválasztatni, miközben már Bethlen vonalát is erősen támadta, méghozzá az egyre nagyobb jelentőségre szert tevő sajtóban. Mert ahogy Kossuth Lajos a Pesti Hírlapot az ellenzéki nemzeti reformpolitika és demokratikus-liberális társadalomkritika félelmetes fegyverévé tette, úgy próbálták a „fővárosi" példát követve Szentiváni - aki a követválasztáson szintén megbukott -, Kemény és Kovács -ez utóbbi állítólag Kossuth biztatására —11

8

a Nemzeti Társalkodó és az Erdélyi Híradó szerkesztését átvéve meghonosítani a modern újságírást. A haladó közvélemény kialakításában a szónoklatokat felváltotta a politikai publicisztika, melyben a történeti fejlődés követelményeit még senki sem hangsúlyozta ilyen határozottan, mint ezek a fiatalok.119 Mert „nekünk szünetlen szükség fejlődni [. . .], különben alkotmányos szerkezetünk el-1,1

Uo. 1842. 77. okt. 15. 11 2

Miskolczy: i. m. 658. 11 3

Ld. 53. j. 114 OL Informationsprotokolle, 1841. 93. 11 5

Somogyi Antal: Feledés. Nemzeti Társalkodó 1841. dec. 23. 23. sz. 116

OL Informationsprotokolle, 1841. 88. nov. 30. ,17

Uo. 1842. 32. ápr. 26. 11

"Kovács Lajos levele Wesselényi Miklósnak. Kolozsvár, 1842. dec. 18. MTAK Filmtár, A 638/XIV. 11 9

Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelmébó'l 1823-tól 1848-ig. Genf, 1864. II. 171-177., Kővári: i. m. 218-223., Antal Árpád: Szentiváni Mihály. Buk. 1958. 121-132., Kemény Zsigmond naplója. Bevezető' tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi Benko Samu. Buk. 1966. 30-90., Barla Gyula: Kemény Zsigmond főbb eszméi 1849 előtt. Bp. 1970. 40-82.