Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Péter Katalin: Bethlen Gábor magyar királysága; az országegyesítés és a Porta 1028
BETHLEN GÁBOR MAGYAR KIRÁLYSÁGA ÉS A PORTA 1059 2. A második idézetről Tulajdonképpen magának a forráskritikának a során kellett volna említeni, de mivel nem bizonyosság, csak nagyon valószínű feltételezés, ide került: mintha Eszad effendi és Balassiék között nem is a fejedelemségről lett volna szó. Nagyon feltűnő ugyanis, hogy Borsos a megbeszélés leírásában következetesen a vajda, és nem a fejedelem szót használja. Talán a mufti megkülönböztetését adja vissza, aki ezek szerint ugyancsak a vajda, törökül „vajvoda" kifejezést alkalmazta. Minthogy pedig király, fejedelem értelemben a „hjkim" szó szokott állni, nem is a perszonálunióról beszéltek. A vajvoda ugyanis alárendelt, olyan valaki, aki más helyett kormányoz.12 1 Ha így van, és Borsos valóban a mufti megkülönböztetését adta vissza, akkor a három vajdaságról szóló megbeszélés sokat idézett mondatában Eszad effendi egyszerűen azt jelentette ki, hogy Bethlennek, aki Magyarországon király lesz, azaz hâkim, Erdélyben kormányzót, azaz vajvodát kell helyeznie. Ezzel az értelmezéssel az állítólag ominózus két mondat még távolabb kerül attól, hogy a Portának a két országrész egyesítésével következetesen szemben álló álláspontját fejezze ki. Továbbmenve, és most már az idézettől gyakorlatilag függetlenül, kiderült: a valóságosan végbement események során Konstantinápoly részéről semmi nem történt az ellen, hogy Bethlen Gábor mint magyar király erdélyi fejedelem is legyen. Ugyanúgy, ahogy Bocskai István a Portától nem háborgatva volt Magyarország és Erdély fejedelme. Igaz, Rákóczi Zsigmond, illetve Bethlen István személyében mindketten állítottak Erdélybe kormányzót maguk helyett. V. Nincs felelet Az eredeti kérdéssel összefüggésben a forráselemzésből látszólag igen fontos dolog derült ki. Nevezetesen az, hogy Bethlen Gábor sokkal kevésbé függött a Portától, lényegesen lazább volt a kapcsolata, mint ahogyan akár ő maga is feltüntette. Az első magyarországi hadjárat körülményeit gyakorlatilag török beleszólástól függetlenül alakíthatta. Talán még a szabadsága mértékére is lehet következtetni. A jelek ana utalnak, hogy a portai függés határain belül tökéletesen akadálytalanul mozgott. Nyugodtan lehetne ennek az alapján azt állítani: ha a fejedelem akarta volna, a két országrész egyesítését a Porta megengedi. És erre a következtetésre nemcsak az indíthatna, hogy Bethlennek soha semmilyen tette nem váltott ki megtorlást Konstantinápolyban. Az egyszerű logika is valami ilyen véleményt támasztana alá. Miért lett volna a Portának ellenére a két országrész egyesítése? A Szekfűtől örökölt vélemény szerint azért, mert Erdély és Magyarország együtt a koncentrikus támadás veszélyével fenyegetett. Előbbutóbb sikerrel kísérelte volna meg a harmadik egység felszabadítását is.12 2 Bethlen valóban létrejött magyar királyságában azonban az ilyen szembefordulásnak a legtávolabbi szándéka sem volt meg. Minden megismerhető tényező arra utal, hogy a 121 Hóvári János volt szíves tájékoztatni e szavak jelentéséről. 12 2 Szekfű 34.
