Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Péter Katalin: Bethlen Gábor magyar királysága; az országegyesítés és a Porta 1028
1050 PÉTER KATALIN Bocskai szerint tehát Erdély közvetlenül tőle mint magyar fejedelemtől áll függésben; a két „ország" egymáshoz való viszonyát egy szóval sem említi. És jóllehet, ezt még akkor írta le, amikor csupán az erdélyi emigránsoktól volt választása, az uralkodó és a két országrész kapcsolatrendszere ennek a felfogásnak megfelelően alakult. A szerencsi gyűlés átiratában felvillant gondolat az egységről a megvalósulás reménye nélkül elenyészett. Magyarország és Erdély között Bocskai István személyével perszonálunió jött létre, de a két országrész 1541 óta de facto létező különállását nem számolták fel. A szerencsi gyűlés után már egyetlenegy jele sem található annak, mintha akár Bocskai István, akár a rendek a közös uralkodó személyéből adódó összeköttetésnél szorosabbra akarták volna fűzni Magyarország és Erdély viszonyát. Az ügy mint vitakérdés, vagy megoldást igénylő probléma egyébként - amennyire ma már kivehető — nem is merült fel. A két országrész közjogi különállásának tüneteként létező rendi gyűlések a szabadságharc egész ideje alatt zavartalanul működtek egymás mellett.9 3 Magyarországon az első Bocskai-párti gyűlésen, 1604-ben Kassán, a hivatalos meghatározás szerint „Felső-Magyarország karai és rendei" jöttek össze,9 4 Szerencsen volt némi bizonytalankodás; a jelenlévők meghatározására máskor soha nem használt formulát alkalmaznak: „az nemes böcsületes Magyarországban levő öszvegyült uraktól, nemesektől, és az vármegyéknek nagyobb részétől és szabad városoktól" történt a fejedelemválasztás.9 5 1605 decemberében azonban Korponán feltűnik a királyi Magyarország országgyűléseinek megszokott címzése: „domini barones, magnates, nobiles caeterique status et ordines regni nostri Hungáriáé",9 6 és ez megmarad végig. Az utolsó artikulusokban ugyanaz áll.9 7 E címzés alkalmazásából világosan kitűnik, hogy akármi legyen is Bocskai István magyar uralkodói megnevezése, akárkik legyenek is jelen, vagy maradjanak távol, 1605 végétől a királyi országgyűlés működik Bocskai mellett Magyarországon. Ezen a körülményen pedig még az sem változtat, ha erdélyieket hívnak, ahogyan például az 1606-os tavaszi kassai gyűlésen történt. Már előzetesen kitűnt: az időpontot ügy választották, hogy Erdélyből is odaérhessenek, mert részben az ő ügyüket tárgyalják — „az melyre az erdélyi atyánkfiai is (minthogy őket is sok részéből ezek az tractatusok concernálják) reá érkezhessenek".9 8 Majd Illésházy béketárgyalásra szóló meghatalmazását aláírta egy erdélyi is, Kendy István.9 9 A követek jelenléte azonban vagy Kendy aláírása nem alakítja át a lényeget. A törvények ezen a gyűlésen is a királyi országgyűlésre utalóan határozzák meg a tanácskozást, az Illésházynak kiállított irat pedig talán még egyértelműbb: elsorolja a városi követekig bezárólag mindazokat, akik a megbízást adják, de az erdélyieket nem említi. Erdély kétségtelenül jelenlévő, sőt meghívott képviselői a királyi országgyűlés jellegét nem változtatják meg. 93 Benda Kálmán: Habsburg-abszolutizmus és rendi ellenálllás a XVI-XVII. században. Bp. 1975. 12-14. tárgyal a rendi gyűlésekről - nemzetközi összehasonlítás alapján - úgy, mint perszonálunióban összefűzött országok különállásának fenntartóiról. '"MOE X. 606. "MOE XI. 155. "Uo. 501. "MOE XII. 742. "MOE XI. 744. "Uo. 794.
