Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Péter Katalin: Bethlen Gábor magyar királysága; az országegyesítés és a Porta 1028
1044 PÉTER KATALIN így aztán bűvös kör keletkezett. Bethlennek a nemzetközi vállalkozásban szüksége lett volna arra, hogy a Porta nyílt elismerésével, a török birodalom potenciális erejével lépjen fel, Konstantinápoly hatalmasai viszont előzetesen kivívott nyilvánvaló sikerekhez kötötték a hadbalépést is, a királyi jelvények elküldését is. Ez a párhuzamosság egyébként logikus: a két ügy vitathatatlanul összefügg. Mert a II. Ferdinánd ellen feltámadt erdélyi fejedelem királyságának szultáni elismerése és a császárral érvényes török béke felmondása pontosan azonos súlyú vagy hatású diplomáciai gesztus. E szerint az összefüggés szerint érthető Bethlen levelében a „koronázat" és az „assecuratoria levél" kapcsolata. Megfordította az érvelést. Eddig a Porta támasztotta a feltételt: előbb siker, Bethlen magyar királysága, aztán portai segítség, illetve királyi jelvények. Most Bethlen közli: gyakorlatilag felszámolta nemcsak Ferdinánd magyar királyságát, de valamennyi országát összefogva államszövetséget hozott létre. A feltétele ennek megfelelő: előbb adjanak írásbeli biztosítékot arról, hogy az új államszövetséget a Porta szövetségesének tekintik, aztán hajlandó a vállalkozását a magyar királyság felvételével megkoronázni. A portától kért királyi jelvényekről most már nincsen szó. Érthető: azokra két helyzetben lett volna égetően szükség. A magyarországi megjelenésnél, valamint a magyar határ átlépésénél. Ahogy Borsos október közepén a nagyvezérnek mondta: „nagyságod ne késsék, hanem nagyságod indítsa meg az zászlót, szablyát, botot, kaftányokat, mert... az én uramnak előtte nagy dolgok állanak. Csehországban is fel kell menni, és addig Magyarországból ki nem léphetik, valameddig az magyarországi állapotot jól, s helyben nem hadja. Magyarországon penig addig jó helyben sem állapodhatik, azmig az magyarországi urak az hatalmas császár kegyelmességét s ajándékát nem látják."76 A török királyi jelvényekre 1620 elején azonban már bizonyosan nincs szükség; a fejedelem szót sem ejt róluk. De arról, hogy a Porta nyíltan vállalja a II. Ferdinánd elleni mozgalmat, és - mondhatni — kötelező erővel az új államszövetség mellé álljon, nem mondott le. Most ilyen tartalmú garancialevél megszerzésére utasítja a követeit. Ezt elérendő csoportosította ebben a nehézkes szerkezetű levélben a mozgalom összes eseményét úgy, hogy az „assecuratoria levél" kiadása mellett szóló érvrendszert alkossanak. És ilyen portai biztosítékért fogja körülbelül két hónap múltva Vácot Konstantinápolynak odaígérni. „Hogyha az magyar nemzetnek igaz jó akarattal lészen hatalmas császár... küldjön erről egy szép levelet kegyelmetektől az országnak, melyet ha megcselekedik, én is reá felelek, hogy Vácot az országtól hatalmas császárnak megszerzem" - írta májusban Balassinak Bethlen Gábor.7 7 A fejedelem szándéka szerint igen titkos lett volna ez az 1620 májusi levél - „Balassi uram apám ... az ég alatt senki több magánál ne értse", szólt az utasítás. Mire azonban Konstantinápolyba beért, Balassi Ferenc már nem volt ott. így - ha tájékoztatták egyáltalán a nagyvezért a levél tartalmáról — ezt nem ő tette.7 8 " Uo. 345-346. •"Történelmi Tár 1881. 630. 7e Uo. Toldalagi kezével van a papíron:Exhibitae Constantinopoli 30. Maji 1620. per dominum Nicolaum Kárvási. Toldalagi Mihály.
