Századok – 1983

KÖZLEMÉNYEK - Péter Katalin: Bethlen Gábor magyar királysága; az országegyesítés és a Porta 1028

BETHLEN GABOR MAGYAR KIRÁLYSÁGA ÉS A PORTA 1031 hogy ha erőt vehetnek, Budát elvegyék. De ez mostani had nem egész Magyarország akaratjából vagyon, hanem csak valami tolvajokkal indult meg Bethlen Gábor, de az Dunán innét való urak, Nádasdy, Szrini, Bottyány melléje nem állottak, és most az hatalmas császár faluin is Bethlen Gábor ökröt, adót, életet kér."1

1 Ismétlem: a szóban forgó kijelentést tartalmazó levél címzettjeinek saját írásait nem ismerjük. Az ő tájékoztatásuk azonban egyezhetett a Borsos-féle feljegyzések tartalmával. Bethlen ugyanis ezeknek megfelelő értesülésekre ad választ. 4. A fejedelem levele A levél kifejezetten azért készült, hogy tartalmáról a Portát tájékoztassák. „így resolválom magamat kegyelmetek, s kegyelmetek által az fővezérnek, muftinak, hodzának, közlár agának tudniillik" — írja Bethlen.12

S e cél érdekében utal jól kivehetően a januári tárgyalásokra, valamint a diván előtt februárban előadott vádakra. A gondolatmenet gerince ennek megfelelően három elemből áll. Előttük bevezetésnek, utánuk pedig befejezésnek tekinthető elemek olvashatók. És jóllehet, a fejedelem ismételten azt állítja, hogy jelenlegi helyzetét a Porta „idegensége" alakította, a meglehetősen nehézkes szerkezetű szöveg ritmusát állandóan visszatérő fenyegetések adják. A budai vezér ellenséges magatartását is érintő bevezetés után a fejedelem a levél első gondolati egységében tájékoztat a magyarországi hadjáratról. A február eleji hírre utalóan, miszerint „az magyarok nem igazak az hatalmas császárnak", és csak tolvajokkal indult meg, előadja: „ezideig semmit az fényes porta kedve ellen nem cselekedtem. .. erre az dologra sem indultam az magam fejétől", hanem az előbbi fővezér „által hatalmas császár akaratjából indultam ki Erdélyből". Mégpedig azért, „mert az egész ország maga szabadságának megoltalmazásáért mellém támadott, és tökéletesen mellettem vágynák az mai napig". Sőt, Magyarország több olyan országgal is szövetséget kötött „azmely országoknak népekkel és kincsekkel hadakoztak eleitől fogva az német fejedelmek hatalmas császárok ellen". Mivel ezeket most „őhatalmassága igaz jóakarójává" tette, a fejedelemjutalmat, és nem „kárt" várt magának a szultántól.1

3 A második gondolati egységben — ez a téma aztán a levél több helyén is előkerül — a Porta és II. Ferdinánd szövetségének a januári tárgyalásokon oly sokat emlegetett ügye következik. Bethlen az egész dolgot nem érti: „mindezideig nem tudhattam, micsoda frigy legyen az, melyet oly igen oltalmaznak, holott Ferdinánddal soha bizony császárnak frigyje nem volt és nincsen eddig." Majd megmagyarázza: a Porta nem Ferdinánddal, hanem Magyarországgal kötött szövetséget. Ki is tűnne ez mindjárt, ha megkísérelnék őt német—római császárként aláírásra bírni, úgy, hogy „az frigylevélen legyen mind az impériumbeli elector fejedelmeknek pecsétjek, kezekírása". Meglátnák: ezek „nem mennének soha reá".14 "Uo. 396. "TMÂOI. 207. 13

Uo. 207-208. 14

Uo. 208. 8»