Századok – 1983

KÖZLEMÉNYEK - Hóvári János: Az erdélyi kanthner és a balkáni kantár 1015

AZ ERDÉLYI KANTHNER ÉS A BALKÁNI KANTÁR 1021 törökökkel és a két román fejedelemséggel kialakított kereskedelmi kapcsolatok révén terjedt el.3

3 A brassói és a szebeni kantnert már a Quellen és a Rechnungen kiadói a Balkánon közismert kantárral azonosították anélkül, hogy megadták volna, hogy mekkora kantárral. A Balkánnal és az oszrwi birodalommal foglalkozó mértéktörténeti munkák, általában csak a 44 okkás, ún. isztambuli kantárt említik. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy a 19. század elején az oszmán birodalomban lezajlott mértékegyesítési törekvések következtében a 44 okkás kantárt tették alapegységgé (56-58 kg). A régebben törököktől függő, vagy a török uralom alól felszabaduló országokban, Szerbia, Havasalföld, Moldva, Montenegró, Bulgária egyaránt ezen török mértékegységhez igazította a mér-származnak: cîntïresc - mérni; clntärealä - a mérés; cíntaragiu - aki mér. L. Çeineanu, Influenza orientale asupra limbei ji culturei romäne. Bucuresti, 1900. 2., 85. A. Cipranescu, Diccionario Etimológico Rumano. Madrid, 1958. 1., 183. Mint mértékegységnek az elterjedésére:/). Mio с у N. Stoicescu: Másurile medievale de greutate din Tara Romíneascá. Instrumentele de másurat capacitatea fi greutatea. Studii, 1964. 91-92. Stoicescu i. m. 259-277. Az albánban kandár alakban honosodott meg. G. Meyer: Albanische Studien IV. Das griechisch-südromanisch-albanische Wörterzeichniss des Kavalliotis, Sitzungsberichte der kaiserlichen Akademie der Wissenschaften, Philosophisch-Historischen Classe, XII. Abhandlung (132) Wien, 1895. 52. G. Meyer: Etymologisches Wörterbuch der Albanischen Sprache. Strassburg, 1891. 173. Az újgörögben: G. Meyer: Neugriechische Studien IV. Die romanische Lehnworte im Neugriechischen. Sitzungsberichte der kaiserlichen Akademie der Wissenschaften. Philosophisch-Historischen Classe, VI. Abhandlung (132) Wien, 1895. 31. if. Koukkides: Lexilogion hellenikon lexeon paragomenon ek tes Turkikes. Athenai, 1960. 37. A pontusi görögségnél gantar alakban fordul elő. Ch. Symeonidis: Lautlehre der türkischen Lehnwörter im neugriechischem Dialekt des Pontos. Athen, 1972. 139. Itt jegyezzük meg, hogy a Codex Cumanicusban nem szerepel a kantar, mint ahogyan más mértékegységekre sem találhatunk ezen forráscsoportban utalást. Az 1490. évi kaffai török vámnapló-töredékben sem fordul elő a kantar. Az oszmanlin kívül a török nyelvekben csak a karaimban találtuk meg ezen vizsgált szavunk. W. Zajaczkowski: Die arabischen und neupersischen Lehnwörter im karaimischen. Folia Orientalia GH), 1961. 1 2, 190. 3*Kakuk Zs. i. m. Magyarországi elterjedése. Monumenta Hungáriáé Historica. Magyar Történelmi Emlékek. I. osztály Okmánytárok Bp. 1857-1948. XXIX, 1519. Bartalnál, aki a brassói számadáskönyvekből veszi a példáját, 50 és 230 kg között súlyt jelent, mázsát. Antonius Bartal: Glossarium Mediee et infimae latinitatis regni Hungáriáé. Budapestini, MCMI. 99. Benkő József szerint a kantár Erdélyben a görög kereskedők által terjedt el. „Ilyen ama kereskedőknél (görögöknél - H. J.) esméretes mérőeszköz is a Kantár, melyet ők Kandári-nak, másképpen Statera-пак is mondanak." Benkő József: A magyar és török nyelv mely keveset egyezzen (1791-1792) kiad. Éder Zoltán, Benkő József nyelvészeti munkássága és az erdélyi magyar nyelvművelő társaság. Bp. 1978. 166. Magyar nyelvű szövegben Erdélyben először 1588-ban fordul elő a kantár a kolozsvári számadáskönyvekben. „24 july Lowas Istwan vitt Vrunknak három lowan, egy Kantar Malosa zeoleott, Egy Kantar Riskassat Egy Kantar Mondolat attam neky az három lora Feyerwarigh f. 2. d. 67 24 July Veottunk . . . Egy Kantar Riskassat f. 7" Kolozsvárott 1599-ben 2 fl-t vámot fizettek egy kantar bors után. Az 1620. évi kolozsvári vectigaliumban „... egi Kantar giömber tul f 1/50" 1674-ből pedig olyan adatokkal rendelkezünk, amelyben választ kapunk arra is, hogy mit mértek kantárral. „Torchvarrol administraltanak első úttal Malosa szolot egy Kantart. .. Figét egy Kantart... Egy Kantár Riskását. . ." Az itt említett fejedelmi udvartartási iratokban találunk adatokat a kantár felosztására is. „Brassóból hosztanak Riskását egy kantárral de ki nem lott, hanem uolt 8 font héya Tolt csak 112 fontra". Habár Erdélyben általában a mázsa szinonimájaként használták a kantárt „.. . Egy Masa vagy kantár Gyapotról f 11/ 50. Egy Mása Vagy Kantár Borstol f 3// 00 ..." - olvashatjuk az 1687. évi marosvásárhelyi vectigáliumban - de egy 1688 évi szintén erdélyi vectigálium viszont különbséget tesz a két mértékegység között „Egy Másában vag/y/o/n/ oka no 52 Egy Másb/ап/ vagyo/n/ font no 144. Egy Kantárban