Századok – 1982

Közlemények - Kristó Gyula: Koppány felnégyelése 959/V

968 KRISTÓ GYULA Vizsgálódásaink arra az eredményre vezettek, hogy nem lehet arról szó, mintha István a későbbi középkori Magyarország területének túlnyomó részén már 998-ban tényleges fennhatóságot gyakorolt volna. Nem terjedt ki uralma Koppány leverésekor a Dunántúl egészére (hiszen a Délkelet-Dunántúlon csak 1009-ben értek meg a feltételek a püspökség létesítésére), a bihari területre (ahol Vata törzsének uralma érvényesülhetett ekkor), a középső Tisza-vidékre (ugyanis ebben az időben István még nem állt sógorságban Abával), s bizonnyal Gyulafehérvár környékére sem (ahol feltevésünk szerint az 1010-es évek közepéig a bolgár Keán gyakorolt uralmat).49

Tényleges hatalma az akkori Erdélyben (a Szatmártól Kolozsig húzódó területen) sem lehetett Istvánnak a Gyulák ellenében, inkább csak jogigénye volt erre. Ha a Györffy által Istvánéiként felsorolt vidékeket a 998. évi tényleges joghatóság szempontjából mérlegre tesszük, csak a Dunántúl északi része s a nyitrai (a Duna bal partján elterülő) vidék tűnik bizonyosan István kezén lévőnek (de még a Nyitrától északra elterülő országrész is csak száz évvel Koppány után igényel önálló püspökséget). S ez azt mutatja: 998-ban viszonylag szűk területre terjedt ki a fejedelem valóságos hatalma. Koppány felnégyelése krónikabeli megörökítésének a magyar állam kialakulása szempontjából ez a legfontosabb tanulsága. 49

Kristó Gyula: Levédi törzsszövetségétől Szent István államáig. Bp., 1980. 448.