Századok – 1982
Közlemények - Kristó Gyula: Koppány felnégyelése 959/V
966 KRISTÓ GYULA késéssel a veszprémihez, az esztergomihoz (és talán a győrihez) képest. A Györffy szerint nagy múltra visszatekintő, a honfoglalásig visszanyúló3 6 bihari és nyitrai dukátusok székhelyei csak később kaptak püspökségi rangot. A bihari (későbbi nevén váradi) püspökség alapítását maga Györffy is István öregkorára (1031 elé) teszi.3 7 Mivel az első biliari püspököt csak I. András korából ismerjük, komolyan szóba jön — a Vata-féle lázadás miatt is — a bihari püspökség I. András-kori alapításának lehetősége.3 8 Hogy a bihari püspökség még a szintén nem a legkorábbi alapítású rétegbe tartozó Egerhez képest is másodlagos alakulás, azt az bizonyítja, hogy a zsombolyi főesperesség a váradi püspökségbe ékelt enkláveként Egerhez tartozott. Erről a rendezésről már Kandra Kabos akként vélekedett: „régisége is szembeszökő; mert azon időszakba vezet vissza, amikor még a váradi és csanádi püspökségek nem léteztek."3 9 Az önálló nyitrai püspökséget pedig csak a 11 — 12. század fordulóján létesítették királyaink.4 0 Györffy szerint a középső Tisza-vidéken az „egri püspökség a király sógora, a nádor szállásföldjénél szintén besorolható a legkorábbi alapítások közé', azaz közvetlenül 1001 utáni lenne.4 1 Magunk részéről bizonyosak vagyunk abban, hogy az egri püspökség alapítása az Abák szállásterületén csak akkor következett be, amikor rokoni kapcsolat létesült az Árpádok és az Abák között. Ezt a feltételezést az támogatja, hogy a Gyulák turkiai (erdélyi) püspökségét leszámítva az összes magyarországi püspökség alapításában az Árpádok játszották a döntő szerepet, még István olyan nagy hatalmú ellenfele is, mint Ajtony, csak egyetlen görög rítusú monostor felállításáig (de nem egyházmegye megszervezéséig) jutott el saját területén. Az egri püspökség létesítésének kérdésében a terminus post quem-et tehát az Árpádok és az Abák között megszülető rokoni összeköttetés időpontja jelzi. A 14. századi krónikakompozíció Abát (Aba Sámuelt) István király sororius-ának mondja.42 Vajay Szabolcs megállapítása szerint „a »sororius« kettős jelentésű: vagy a »feleség fivére«, vagy a »nővér féije«. Generáció-eltérést (unokaöcs stb.) sosem feltételez. Miután Aba nem lehetett Szent István bajor feleségének fivére, csakis a király nőtestvérének féijét láthatjuk benne."43 E nézet István király és Aba rokonsági fokáról szakirodalmunkban általánosnak volt tekinthető, mígnem legújabban Györffy György más elmélettel állt elő. Eszerint Aba Sámuel nem István nőtestvérének férje, hanem nőtestvérének fia, vagyis Istvánnak nem sógora, hanem unokaöccse volt. Az új genealógiát Györffy azzal indokolja, hogy a sororius szónak „'nővér férje, sógor' mellett 'nővér fia' jelentése is volt. Aba Sámuel azonban nem István királynak, hanem a követ-36 Györffy György: A honfoglaló magyarok települési rendjéről. Archaeologiai Értesítő, 97 (1970) 211., 216. 3 7 Györffy György: a 9. jegyzetben i. m. 327. 36 Kristó Gyula: Megjegyzések az ún. „pogánylázadások" kora történetéhez. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominate. Acta Historica XVIII. Szeged, 1965. 53-54. 39 Kandra Kabos: A somboly-pankotai főesperesség. Századok, 17 (1883) 587. 40 Václav Chaloupecky: Staré Slovensko. Bratislava, 1923. 202-209.; Fügedi Erik: Középkori település és egyházi szervezet az egykori nyugati Felvidéken. Regnum. Egyháztörténeti Évkönyv 6 (1944-1946) 122-125. 41 Györffy György: a 9. jegyzetben i. m. 178. 42 SRH. I. 325. 43 Vajay Szabolcs: Géza nagyfejedelem és családja. Székesfehérvár évszázadai, a 9. jegyzetben i. m. 70. 29. jegyz.
