Századok – 1982
Közlemények - Herényi István: A magyar törzsszövetség törzsei és törzsfői 62/I
A MAGYAR TÖRZSSZÖVETSÉG TÖRZSEI ÉS TÖRZSFÖI 89 Bogát fia, К á 1 szerepléséről csak a helynevek tükrében beszélhetünk. Bogát fia, Kálnak előbb a Tisza melletti Kálón, majd a Dunántúlra átkerülve a Vas megyei Káldon, a Sopron megyei és Moson megyei Kálón, valamint a Balaton mellett a Kállákon látjuk szálláshelyét. Kelet-Magyarországi szálláshelyét valószínűleg csak a 924. év után — Bogát halála után — hagyhatta el és költözött a Dunántúlra. Sokáig nem lehetett a nyugati végek horkája, niert 934-ben és 936-ban már a horkák legjelentősebbjének, Bulcsunak a nyomait véljük felfedezni a nyugati hadjáratokban.29 5 942-ben hispániai hadjáratban vett részt 6 másik vezérrel együtt, akik közül különösen Gyulát, Csabát és Léit említhetjük.296-29 7 943-ban a tráciai hadjáratokat is ő vezethette.29 8 947-ben pedig II. Berengár ellen indította csapatait Csaba, Léi, Sur és Taksony alvezérekkel.2 9 9 948-ban Bulcsu horka Tormás herceggel együtt jelent meg a bizánci udvarban. Bulcsu patrikiosz, Tormás amicus tisztet nyert a bizánci császártól. Mindketten megkeresztelkedtek, a császárral békét kötöttek, és egyidejűleg informálták a magyar eseményekről.300 950-ben és 951-ben szintén ő lehetett a nyugati hadjáratok vezére,30 1 953-ban azonban Gaugericus ostrománál biztosan ő volt a hadúr. Itt vesztette el harcokban unokaöccsét is.30 2 Utolsó szereplése Augsburg mellett, a Lech folyó mentén játszódott. Csatavesztése, mely egyúttal a saját halálát is jelentette, fordulópontot hozott mind a magyar belpolitikában, mind a külpolitikában, sőt a német államok történelmét is lényegesen befolyásolta. E dátumtól kezdve beszélhetünk a magyar törzsszövetség szétbomlásáról, s a nyugat felé irányuló magyar külpolitikáról.3 03-307 Bulcsu horka rokonainak, a Vérbulcsu nemhez tartozónak véljük Szár Zerindet és fiát, К о p á n y t is, mégpedig a Vérbulcsu nemzetség és a Kopány-féle birtokok szomszédsága alapján (Zalakopány) Szár Zerindnek Bodrog megyében, a Fekete-Körös partján és Krassó-Szörény megyében volt szállása.308 К о p á n y pedig Somogy „uruszág" „ura" volt. Vajkkal szemben a senioratus és a levirátus alapján igényelte a nagyfejedelemséget. (A horkák és az Árpádok közötti leányági kapcsolatról már más dolgozatunkban állást foglaltunk.) Vajk Veszprém mellett legyőzte Kopányt, s birtokait a pannonhalmi monostornak adományozta.309 29 'Rónai Horváth Jenő: Magyar Hadi Krónika, Budapest, 1895. Továbbiakban Rónai: Hadi krónika 24. 2 »6 Györffy: Elődeink 233. 29 7 Czeglédy: 942. évi kalandozás 273-287. 2 9 8 Rónai: Hadi krónika 24. 2 "Rónai: Hadi krónika 25. 300 Moravcsik Gyula: Bizánc és a Magyarság, Bp., 1953. Továbbiakban Moravcsik: Bizánc 53. 301 Rónai: Hadi krónika 25. 30 2 Catalogus fontium históriáé Hungaricae aevo ducum et regum ex Stirpe Árpad descendentium ab anno Christi DCCC usque ad annum MCCCI. Collegit: Albinus Franciscus Gombos. I—III. Budapestini, 1937-1938. Továbbiakban Gombos: Catalogus 1045-1047. 30 3 Erdélyi: Krónikáink 53. 304 Györffy: Elődeink 256. 30 5 Györffy: Elődeink 258-260. 30 6 Györffy: Elődeink 252-255. 30 7 Györffy: Elődeink 260. 30 8 Györffy: Település 204, 222. 30 9 Erdélyi: Krónikáink 144, 145. Rónai: Hadi krónika 31.
