Századok – 1982
Műhely - Mályusz Elemér: A Zsigmondkori Oklevéltárról 923/V
924 MÄLYUSZ ELEMÉR / hiányok pótlására hívta fel, és oly témák feldolgozására biztatott, mint a középkori kegyúri jog, a 16—17. századi hadügyi szervezet, a Mária Terézia-kori jobbágyság története, ő arra vállalkozott, hogy Pozsony, Sopron, Kassa városok közül az első oklevéltárát készíti el.2 A középkori városok írásbeliségét alaposan ismerő szakember biztonságával dolgozta ki munkatervét.3 Az anyagot három kötetre osztotta. Az elsőbe az okleveleket szánta. Ezek nagyrészét kimerítő regesztákká kívánta összevonni; teljes szövegben csak a politikai tartalmú leveleket közölte volna, amelyek a 15. sz. elejétől fogva nagy számban maradtak fenn. Elsősorban a város országgyűlési követeinek jelentéseire gondolt, amilyeneket Knauz Nándor az interregnum idejéből (1445 — 1452) tett közzé4 s a politikai történet szemszögéből nézve elsőrangú fontosságuk közismert volt. Megjegyzése, hogy a sorozatban helyet kapnának a Gyurikovits-gyűjteménnyel a Nemzeti Múzeumba került, valamint az Országos Levéltárban található hasonló jellegű szövegek is, azt tanúsítja, hogy felismerte: a kiadónak kötelesége a megcsonkult levéltári fondokat teljesekké téve közölni. A II. kötetbe a jegyzőkönyvek, ítéletkönyvek anyagát szánta, az 1436. évi telekkönyvvel együtt, csoportosítva, megválogatva. A III. kötet a számadáskönyveket tartalmazta volna 1436-tól kezdve. A bizottság Fejérpataky ajánlatát elfogadta, pontosan egy év múlva (1888. nov. 2.) kiadta számára az ajánlólevelet, és felszólította munkatervének benyújtására.5 Bizonyosnak látszott, hogy Fejérpataky életének következő szakaszát egy pozsonyi oklevéltár kiadására fordítja, s alapvető várostörténeti forrásanyag közzétételével megveti a középkori magyarországi várostörténetkutatás alapját. Amidőn azonban, 1888. dec. 7-én, beterjesztette tervezetét, Thaly Kálmán megtorpedózta vállalkozását. Azt kívánta, hogy ne Pozsony, hanem Kassa forrásanyaga kerüljön kiadásra. Bizonyára a két város újabbkori politikai szerepét latolgatva vélte fontosabbnak egy kassai diplomatárium kiadását. A millennium megünneplésére készülő ország közhangulata, ha tudomást szerez Thaly felszólalásáról, nyilván helyesli ellentmondását. A bizottság mintha nem mert volna Thalyval szembe fordulni, a döntést Hajnik Imrére hárította.6 Fejérpatakynak kedvét szegte a nacionalista politikai érdek túlsúlyra jutása. Nem várva meg, mi lesz Hajnik állásfoglalása, tervét mindenestől elejtette. De mert dolgozni kívánt, elhatározta, hogy kényszerűségből szabaddá lett tettvágyát egy Zsigmondkori Oklevéltár kiadására fordítja. A közvetlen alkalmat Wenzel Gusztáv jelentkezése szolgáltatta. 0, katedrájáról visszavonulni készülve, éppen ekkor (dec. 7.) felajánlotta, hogy sajtó alá rendezi a régóta tervezett Zsigmondkori Diplomáciai Emlékeket. Fejérpataky, megbízást nyerve a bizottságtól, hogy Nagy Gyulával együtt hármasban állapítsák meg a kiadás elveit, rákényszerült, hogy mérlegelje a kor hazai tárgyú oklevelei összegyűjtésének körülményeit. Wenzel 1889. jan. 26-i bejelentése, hogy kéziratát reménye szerint az ősszel be fogja mutatni,7 szemmel láthatóan fellelkesítette a 32 éves fiatal kutatót, hogy ne maradjon el 1 Századok 21 (1887) 80. 3MTA Könyvtára. Kézirattár. Történettudományi Bizottság (= ТВ). Iratok. 1887. 20. sz. (1887. nov. 4.). 4 Az országos tanács és országgyűlések története 1445-1452. Pest, 1859. 5ТВ Jegyzőkönyv. 1888. nov. 2. 6 ТВ Jegyzőkönyv. 1888. dec. 7. 7TB Jegyzőkönyv. 1889. jan. 26.
