Századok – 1982
Tanulmányok - Engel Pál: Honor; vár; ispánság. Tanulmányok az Anjou-királyság kormányzati rendszeréről 880/V
HONOR, VÄR, ISPÁNSÁG 889 comitatus Vngh), amelyet IV. László 1279-ben mindenestül Aba Finta vajdának adományozott örökbe, III. András pedig 1290-ben megerősítette az adományt Finta testvére, Aba Amadé nádor részére.30 Amadé fiai uralmon maradtak itt a rozgonyi csata (1312) utàil ts, s az~egyikük, László 1317-ben még szabadon rendelkezett egy „Ungban" (in Vngh) fekvő falujáról31 . Nyomban ezután a megye Károly Róbert kezére jutott. Vezére, Ákos Mikes sárosi ispán 1318 elején (vagy még 1317 végén) megvívta a hűtlennek nyilvánított Amadéfiaktól ungi birtokuk központját, Nyevicke várát — amelyet egy másik oklevél ,,Ung várának" nevez —, és a visszahódított ispánság élére a király embere, Elek mester (1318—2 /) kérült, aki minden valószínűség szerint nem volt más, mint Mikes ilyen nevű testvére.3 2 Eleknek 1327 után nyoma vész, alighanem meghalt, és ekkor jutott Druget János ispánként az ungi honor birtokába. A „királyi" megye ezután még négy évig létezett. 1332-ben szűnt meg végleg, amikor Károly Róbert örökbe is odaadta Drugetnek Nyevickét és vele együtt — a vár uradalma gyanánt — az ungi vár megmaradt földjeit.33 A mondottak alapján immár világos, miből állt a 14. században az isgáni_meghízá&: a „provincia" területére szóló közjogi — lényegében bírói — funkció átruházásából, ami tulajdonképpen azonos a későbbi „főispán" tisztével, továbbá — ahol volt még ilyen — a vár^.földjeinek honorként való átadásából. Ezek után visszatérhetünk oda, ahonnan kiindultunk: a megbízásokat tartalmazó oklevelekhez. A honor kétféle természetét majdnem ugyanilyen explicit módon találjuk szembeállítva egy más alkalommal már bővebben kommentált oklevélben, amelyet Nagy Lajos í379-ben egyrészt „Győr, Komárom, Fejér, Bakony és Vértes megyék" (comitatus) nemeseihez intézett, áj ispánjuk, Himfi Benedek iránti engedelmességre szólítva fel őket, másrészt a megyékkel együtt Himfinek honorként adományozott Csókakő, Gesztes, Vitány és Csesznek királyi várak népeihez, utasítva őket, hogy uruknak és embereinek szolgáltassák be a királyi jövedelmeket. 3 4 Jóval össze vontiFbrnegfogalmazású egy másik királyi parancs, amelyet 1371. november 11-én a temesi ispánsággal kapcsolatban állíttatott ki az uralkodó. Ebben tudatta Opuliai László herceg nádor temesvári alvárnagyával, András fia László mesterrel, továbbá a nevezett ispánságba és „alsó részeibe" állított valamennyi tiszttartójával é£ 30 1279 > 367: in una videlicet domini Ladizlai olym regis Hungarie in anno domini m° ducentesimo septuagesimo nono emanata littera privilegii inter cetera habebatur, quod idem dominus Ladislaus rex consideratis fidelitatibus et servitiis Ffintha woyuode Transilvani in eodem privilegio seriatim expressis et declaratis possessionem sive comitatum Vngh vocatum cum omnibus suis utilitatibus et pertinentiis eidem Ffintha woyude et per eum suis heredibus donasset, contulisset et tradidisset in perpetuum possidendum, DF 233.780. (Az oklevelet a Nyevicke várhoz tartozó Kapos birtok perében mutatták be a Drugetek bizonyítékként.) 1290: Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. XII. Bp. 1874. 497. 31 1317 > 338: suam propriam terram in Vngh, Dl. 107 302. 3J Az események datálására Kristó Gyula: A rozgonyi csata. Bp., 1978. 93. Eredményeivel teljesen egybevág, hogy Elek 1318. IV. 29-én szerepel első ízben ungi ispánként, egyben Ungvár melletti birtokosként: Dl. 57.250. Utoljára 1327: Dl. 57.281. - Nyevicke várával, amelyet egy oklevél szerint Mikes foglalt el az Amadéfiaktól (1322: AO II. 38), azonosnak tartom „Ung várát": „Castrum nostrum Hungh, quod per filios Homodei infideles nostros contra nos detinebatur . . . expugnari fecissemus", 1326: F. VIII/3. 74. 33 1332 > 367: DF 233.780. 34 DI. 101 919, vö .Engel 1981. 12.
