Századok – 1982
Tanulmányok - Magyar István Lénárd: „Quaestio bulgarica” (A kereszténység felvétele Bulgáriában) 839/V
846 MAGYAR ISTVÁN LÉNÁRD 864 közepén már előre gratulál Német Lajosnak, s imákat, böjtöt rendel el Rómában a hamarosan várható nagy esemény lelki támogatására.'8 A nagy öröm azonban kissé korainak bizonyult. 860 táján ugyanis Morávia megpróbált kitörni egyre fenyegetőbb elszigeteltségéből, az egyre súlyosabban reánehezedő keleti frank—bolgár harapófogó szorításából. Rasztiszláv első diplomáciai lépésként Rómához fordult1 9 a keleti frank politikai befolyás ellensúlyozására, ám kérését nemzeti hierarchia létrehozására Róma elutasítja a morvák nyelvét értő misszionáriusok hiányában.2 0 Csak ezután fordul Bizánchoz 862-ben.21 hasonló kéréssel. Ám ez utóbbi már kifejezetten politikai jellegű lépés volt. elsősorban katonai szövetség kötésére irányult a frank-bolgár szövetség ellensúlyozására és a kettős frank-bolgár szövetség támadásának kivédésére,2 2 ami egyébként hamarosan be is következett 863-ban. 863-ra megérkezett a bizánci küldöttség is a thesszalonikéi testvérpár: Konstantin-Cirill és Method személyében, akik moráviai működésükkel megvetették a szláv írásbeliség alapjait, új fejezetet nyitva ezzel Európa kultúrtörténetében. A morvák megkeresztelkedése így térben és időben egyaránt messze túlnyúlt Nagy-Morávia határain. Megszületett Európában a görög és latin mellett a harmadik: az ószláv liturgikus és irodalmi nyelv Konstantin-Cirill és Method bibliafordítói és liturgikus-egyházszervezői tevékenysége során. Hamarosan pedig eljött annak is az ideje, hogy a Bizánccal kötött politikai-katonai szövetség is realizálódjék a bolgárok ellen. 860 és 862 között tehát véglegesen kirajzolódtak Európa térképén a két. egymással szemben álló koalíció körvonalai, az egyik oldalon a keleti frank állam és a pápai kúria, a másikon pedig Bizánc vezetésével. A két fiatal szláv állam: Bulgária és Nagy-Morávia az ellentétes oldalon: egymással szemben helyezkedtek el. és egymás ellen kényszerültek harcolni, minden fejlődésbeli hasonlóságuk ellenére is. Mindketten egyaránt el akarták kerülni a szomszédos nagyhatalom: Bizánc, illetve a Frank Birodalom politikai függőségét a kereszténység terjesztésének ürügyén. Ezért fordulnak mindketten a távolabbi, kevésbé veszélyes félhez, szomszédjuk helyett. Mindkét államban megértek a feltételek országaik belső fejlődése során a kereszténység felvételére. Hogy azonban a kereszténység melyik formájához csatlakoznak, azt nem vallási, hanem kizárólagosan külpolitikai szempontok döntötték el. Rasztiszláv és Borisz egyaránt úgy óhajtják a kereszténységet felvenni, hogy a várható, elkerülhetetlen külpolitikai következményeket a lehető legminimálisabbra csökkentsék. Fejlődésük párhuzamossága, céljaik azonos volta állította őket logikusan az európai koalíciók ellentétes oldalára, szembe egymással.2 3 Végül is Bizánc közbelépése bizonyult döntőnek mind a morvák, mind pedig a bolgárok megkeresztelkedése szempontjából. A távolabbi Nagy-Morávia esetében elegendőnek bizonyult a kifinomult bizánci diplomácia: Konstantin-Cirill és Method missziója. "Nicolai I. pa рае epistolae. M GH, Ер. VI, ер. CCVI, IX: p. 293^9, Ed. Pereis. "Vita Methodii, cap. VIII. Климент Охридски, Събрани съчинения, том трети. Пространни жития на Кирил и Методий. София 1973. Изд БАН. стр. 188-189. 20F. Dvomik: Les Slaves, Byzance et Rome au IX4e siècle. Paris, 1926. p. 156. 21 Vita Constantini, cap. XIV. Ibid. p. 104. 7 2 F. Dvornik: Les Légendes . . . op. cit. p. 229. 23 И. Дуйчев: Връзки . . .стр. 343.
