Századok – 1982
Közlemények - Tóth Ede: Mocsáry Lajos elveszettnek tartott röpirata: „A kiegyenlítés” 760/IV
782 TÓTH EDE hazafiak, kik addig vonakodtak attól, hogy az abszolút rendszer eszközeivé tegyék magukat, s ezáltal általános erkölcsi és szellemi anarchia jött volna létre az egész országban, ahelyett, hogy most rend és fegyelem van a nemzeti ügy fenntartásában. És mégis azok kárhoztatják a megyéket, kik oly nagy pietást affektálnak®1 a megyei intézmény és a megyei tekintély irányában, hogy kötelességüknek tartják minden tiszteletlent? ) szót visszautasítani, mellyel valaki visszásságokra figyelmeztetni merészel. Vajon melyik részen vannak a megyei intézmény igazi barátai, igazi tisztelői? Az egyetlen nyeremény talán az lett volna, hogy hazafiak húzták volna a tisztviselői fizetéseket, mi bizony sok embernek jólesett volna, mit bátran tekinthetünk úgy, mint minket illető előnyöket, de amelyeket az illetők zúgolódás nélkül nélkülöznek a hazáért. Ily okokkal hála istennek még nem lehet kapacitálni5 2 a magyar embert, valamint nem kapacitáltatta magát egy tavaly lelépett magas állású tisztviselő állásának megtartására azáltal, hogy mint beszélik - azzal tartóztatta egy más még magasabb állású méltóság: lám, milyen szép lakásod lett volna. Hasonlóképpen lehetetlen átlátni, miként mozdították volna elő a megyék a kiegyenlítést, ha magukat kezdetben másként viselik, és későb félre nem vonulnak. Azt állítani, hogy a megyék kényszerítették az országgyűlést a szakító politikára képtelenség. A megyék magok is oly helyről vették a legelső tájékozást, melyből folyt ki később az országgyűlés szelleme. A sajtó kimondotta az 1848 jelszót, Esztergomban rámondták az Áment, mielőtt a megyék nyilatkoztak volna."3 De később a megyék inkább csillapítótag hatottak az országgyűlésre, mint izgatólag, hiszen tudvalevő dolog mit annyira emlegetnek is -, hogy a megyéket a Deákhoz intézett bizalmas nyilatkozatok által dezavuálták8 4 a Határozatra szavazó képviselőket. Hogy miért mondottak le a megyék, ismeretes. És hát mi módon segítette volna elő a kiegyenlítést az, ha a megyék működésüket folytatják. Csak ily kis dolgokon múlik-e vajon ama kiegyenlítés? Oly roppant akadály ellenében, amilyen valóban hátráltatja, ti. az egybeolvadás és központosított egység politikája, ily csekélység ugyan micsoda tényező volna? Ellenkezőleg, amennyiben ily aránylag csekély dolog hatást gyakorolhat, éppen az ellenkező irányban hatottak volna a megyék megmaradásukkal. A kormány igen szívesen venné, ha dolgán mi magunk könnyítenénk azáltal, hogy magunk segítenők gyakorolni abszolút eljárását, még azt mondhatná: íme, bíráljátok a megyét, bíráljátok az autonómiát - még több is kell? hát nem elég szép, elég sok ez egyelőre? Ugyan miben lennénk előbb a kiegyenlítés útján, ha az 1860-ban beállott megyék most is léteznének? Miben áll egyedüli lehetősége a valódi kiegyenlítésnek, azaz annak, hogy visszanyerhetjük jogainkat s alkotmányos állásunkat? Abban, ha kénytelen lesz a kormány átlátni minél világosabban rendszerének tarthatatlanságát. És még mi segítsük abban, hogy ürügye legyen minél tovább húznihalasztani a mostani képtelen állapotot, mi ringassuk még inkább görcsös álmába! Valóban különös az, oly nagy dolgokat követelni a megyéktől, hogy ők legyenek a kiegyenlítésnek eszközei, s mivel ezt elmulasztották, őket tenni felelősekké a dolgok mostani állásáért. Tehát a megyéknek kellett volna megfejteni, miként kell intézni aközös ügyeket, nekik kellett volna megfejteni a kecske és káposzta problémáját. Azért érdemelnek annyi haragot, mert nem voltak egyenkint bölcsebbek, mint az országgyűlés mindkét háza, nem voltak találékonyabb eszűek s ildomosabbak, mint most a kiegyenlítés apostolainak összessége! Nem tartok a bihari főispánnal,8 5 ki ismeretes levele szerint hinni látszik, hogy a megyék majd feltalálják a megfejtést. A megyék voltak tehát okai. hogy az országgyűlés rossz irányt vett, s a kiegyenlítés fonala megszakadt! Ezek az általános vádak és mik azok a specialitások, mikbe fogódzik a kárhoztatás 81 pietást affectál = kegyeletet tettet 8 2 kapacitál = biztat 83 A sajtó kimondta a jelszót = Deák Ferenc Pesti Hírlapban megjelent cikkére utal; Esztergomban rámondták az Áment = Az 1860. december 17-től működött esztergomi országbírói értekezlet visszaállította az 1848. évi törvények érvényét az Októberi Diploma által visszaállított igazgatási és bíráskodási ügyekben. 8 4 Deákhoz intézett bizalmi nyilatkozatok = az országgyűlés és az autonóm megyét feloszlató rendelkezések végrehajtása előtt a megyék Deák felirati javaslata és az országgyűlés feloszlatása elleni óvása szellemében hagytak fel működésükkel. 8 5 bihari főispán = Gr. Haller Sándor testvére. Haller Ferenc gr. királyi biztos oszlatta fel az 1861. évi országgyűlést.
