Századok – 1982
Közlemények - Tóth Ede: Mocsáry Lajos elveszettnek tartott röpirata: „A kiegyenlítés” 760/IV
766 TÓTH EDE szemben csak egyetlen helyes magatartás létezik: Tűrjünk, várjunk. Álláspontja azonban nem azonos a Deák-féle passzív rezisztencia alapelveivel: nem a közjogi érvelést állítja előtérbe, hanem a magyar történet és egyetemes történet összefüggését: Magyarország önálló államiságának ügyét nem a Habsburg-hatalom dönti el. hanem ,,nagy események, nagy rázkódások".1 6 Mocsáry ezek után részletezi azokat az érveket, amelyekkel a kiegyenlítők a birodalmi gyűlés mellett érvelnek: Az országgyűlés feloszlatása után nem maradt más lehetőség, mint a Reichsrathban folytatni a küzdelmet Magyarország jogaiért, akkor is. ha ezáltal az ország pénz- és hadügye felett nem az országgyűlés dönt többé. A municipalisták a centralisták ellen léptek fel: 1848 úgyis kivihetetlen, állítsák vissza 47-et. a megyei ellenállással együtt, a képviselők utasítási rendszerével, majd így opponálhatnak a birodalmi gyűlésben. Mások röpiratokat írnak, vagy kormánypártot szerveznek, koncessziókat javasolnak. így pl. azt. hogy a birodalmi gyűlés a magyar költségvetést a részletek vitatása nélkül, egészében fogadja el. Sajátos konzervatív érvelés a liberálisokat a népharaggal fenyegetni, a 48-as liberális politika következetlensége miatt, vagy a nép a forradalom és a liberális politika iránti érzéketlenségét állítani, tehát a néptől való félelem miatt menni a birodalmi gyűlésbe. Mit jelentene a birodalomi gyűlés elfogadása? Mocsáry ezt nem közjogi, hanem nemzetiségi szempontból vizsgálja. .A Reichsrathba menni annyit tesz, mint feláldozni nemzetiségünket." — ez Mocsáry alapgondolata.1 7 A birodalom egységesítésének politikája sokoldalú módszerekkel hat. Mária Terézia az arisztokráciát magához édesgette, sikerülhetne ez a Reichsrath által is. Azaz. a magyar társadalom magasabb körei véglegesen beolvadnának a németségbe. Őket követnék a birodalmi gyűlésben képviselethez jutott középrétegek is. Pest Brünnhöz hasonló vidéki várossá korcsosulna. Itt hagyná a nagyvagyonos polgárság is. A Bécs-központú német divatban elenyészne a hazafiság, ezzel együtt homályba merülne nem csupán a szabadelvűség. hanem a demokrácia és a haladás igénye is. A nevelés visszaesne a korábbi németes divatba. Ennek ellenére a német nyelv kirekesztené a magyar politikai közélet legjobbjait a politikai életből. Deák Ferenc egyetlen ügyes beszédű német ügyvéddel nem vehetné fel a versenyt a birodalmi gyűlésben. Az adaptált nyelvvel beszivárog az adaptált kultúra is. Az anyanyelvét megőrző rész Európának mindenki által feláldozott indiánjaivá válik. ,.Mi visszavonulunk mindinkább őserdeinkbe, de az idegenek nem maradnak el. és utánunk jönnek irtó fejszéjükkel;. . .gazdagodni fognak egyes idegenek . . . nagy aklokkal és füstölgő gőzgépekkel, de . . . nem találsz vidám falusi népet."1 8 Hamis áltatás az is. hogy a magyarok az országgyűlési politikai gyakorlatukkal előnyben lesznek a birodalmi gyűlésen az örökös tartományok parlamentarizmusban járatlan népeivel szemben. Csak törpe minoritás lehetnének, az egyes országok közötti adó felosztás, kereskedés, ipartámogatás ügyeiben szónoklatokkal semmit sem nyerhetnénk. A központi hatalommal szemben sikerült Bethlen Gábornak összefogni a csehekkel, de az érdekütközés miatt felbomlott a szövetség. Ehhez nem kell birodalmi gyűlés, elegendő az esetenkénti érintkezés is, az egymás ügyeibe nem avatkozás 1 'A kiegyenlítés. 12. 1 1 A kiegyenlítés. 19. 1 "A kiegyenlítés. 31.
