Századok – 1982

Közlemények - Herényi István: A magyar törzsszövetség törzsei és törzsfői 62/I

A MAGYAR TÖRZSSZÖVETSÉG TÖRZSEI ÉS TÖRZSFÖI 71 A törzsfői kíséretek nagyobbak voltak a nemzetségfői kíséretnél. Erre a legjobb példa a Tarján törzs fejének, Kurszán kendének a példája. A Taiján (Tárkány) törzs­töredéknek országos elteijedtsége helynevekben 23, míg a Kék-kendeké 19.95 A Kék­kendek tekintélyes része Kurszán kende halála után a határszélre telepíttetett. Hasonlóan erre a sorsra jutottak az Ozun és a Herény törzstöredékek is. Megítélésünk szerint a Kék-kendek kitelepítése 904-re, Herényeké (Bulcsu kísérete?) 955-re, az Ozunoké (a Gyulák kísérete? ) az 1000 körüli évekre tehető. Ha az alaptörzsek és a törzstöredékek országos megjelenését vesszük alapul, át­lagosan kétharmad-egyharmad arányt állapíthatunk meg az alaptörzsek (alapnemzetségek) és a kíséreti nemzetségek között. 4. A nemzetségek (törzsek) létszáma A fentiek előrebocsátása után támpontokat kell keresnünk honfoglaláskori nemzet­ségeink (törzseink) számának meghatározásához. E most következő túlzottan mechanikus számolás idegennek tűnhetik, de eredményében nem nélkülözhető. A nagycsaládból kell kiindulnunk. Nagycsaládon általában egy honfoglalás­kori település (szállás, falu) lakosságát értjük. Feltevésünk szerint egy honfoglaláskori falu létszáma megközelítően azonosnak vehető egy dédnagyszülői parentélával. Két dédnagyszülőnek 4 gyermek van, 2 fiú, két lány (dédnagyszülők). A két dédnagyszülő négy gyermeke házasságot köt, ezzel a létszám megkettőződik. (8 fő, nagyszülők.) A négy nagyszülőpárnak páronként 4 gyermeke van, tehát összesen 16. (8 fiú, 8 lány.) A 16 gyermek azonban szintén házasságot köt és ezzel az ő létszámuk is meg­kétszereződik, tehát 32-re emelkedik. (Szülők.) A 16 szülőpár esetében megint 4 gyermeket véve alapul, szülőpáronként 64 gyer­meket kell számításba vennünk. A 64 gyermeknek 64 házastársa összesen 128. (Gyer­mekek.) Egy teljes dédnagyszülői parentéla összlétszáma (2 +, 8 + 32 + 128= 170). Egy dédnagyszülői parantéla, másként egy nagycsalád, (falu, szállás) létszámát tehát 170 főben határozhatjuk meg. Késői analógiára hivatkozva (Gyöngyösmelléki, Herényi, Köveskúti, Oladi és Söptei családok) 5 nagycsaládból állónak tételezünk fel egy ágat. Ha tehát a 170 fős nagy­család létszámot szorozzuk öttel, megkapjuk egy ágnak 850 fős létszámát. (5 falu.) A székelyek analógiájára figyelemmel 4 ágat tekintünk egy nemzetségnek. Egy nemzetség létszáma pedig az előbbi eljárás szerint 850 X 4 = 3400 fő. (20 falu.) Ugyanakkor az 54 alapnemzetséget véve figyelembe 3400X 54= 183 600 fő. (1080 falu.) Az 54 kíséreti nemzetség létszámát a fentiekre figyelemmel az alapnemzetségek számának egyharmadára kell leszállítanunk. Ez a szám 61 200 fő. (360 falu.) Ehhez a számhoz azonban hozzá kell számolnunk az őröket, a hozott és itt talált szolgálónépeket is. 9 * Györffy: Tanulmányok 95, 142-160.

Next

/
Oldalképek
Tartalom